Hazánkban nem sok horgászvízben találkozhatunk lapátorrú tokhalakkal, így igazán különlegesnek számít, ha egy horgász egy ilyen halat tud horogra csalni, majd sikeresen partra terelni – adta hírül a liner.hu.
Atkári Richárd rendszeresen kijár a Lencsés Horgásztóhoz, s hasonlóképp tett július 4-én is. 3 librás bojlis botján, 0,35-ös monofil főzsinóron, 0,35-ös fluorocarbon leaderen, 4-es horog mellett 20 milliméteres, tigrismogyorós bojlit kínált fel, majd délelőtt 11 óra tájékában „brutális, füstölős kapásra” lett figyelmes.
„Én még nem is hallottam a kapásjelzőmet ilyen hangot kiadni, olyan erővel húzta a damilt, hogy először nem tudtam, mi történik, mi akadt a horogra. Aztán, amikor felvettem vele a kontaktot, aránylag egészen könnyen jött ki. Éreztem, hogy valami nagyot húzok, de nem küzdött”
– idézte fel a történteket aPecaverzumnak adott nyilatkozatában.
Hozzátette, amikor kiért a parthoz, akkor látta meg az orrát. „Aztán fordult egyet, és pár másodperc alatt 30 méter damilt lerántott az orsóról, a nyílt víz felé tört ki, ezt eljátszottuk még háromszor, amikorra már beletekerte magát az előtét zsinóromba” – mondta.
Ekkor érkezett meg az egyik barátja, aki segített neki. „Mondtam, hogy muszáj lesz megszákolni valahogy, mert felszabdalja magát a damillal. Végül az orránál fogva sikerült belevezetni, a farka így is kilógott a szákból” – összegezte a félórás fárasztás végkifejletét Atkári Richárd.
Ezt követően a lapátorrú tokot halmatracra fektették, a rátekeredett szereléket pedig egyből levágták róla, miközben vízzel locsolták. A hal visszaengedését már csak a mérlegelés előzte meg, amelynek során kiderült, hogy 21 kilós és 140 centiméteres volt az említett példány. A horgász mindemellett úgy véli, a „véletlen műve”, hogy bojlival ilyen halat fogott. Fotó is készült a nagy fogásról, amely a portál oldalán tekinthető meg.
A Duna budakalászi partszakaszáról jelentkezett be Instagram-posztjában SomaMamagésa, aki örömének adott hangot azzal kapcsolatban, mennyire hálás, hogy víz mellett élhet. Továbbá kifejtette, az ország tavaiban jó volna mindenhol kialakítani fürdésre alkalmas szakaszokat – olvasható a 24.hu hasábjain.
Ahol felnőttem, ott a Keleti-főcsatornában és a nagyon erős gyógyvizű strandon lehetett úszni. Csakis olyan helyen szeretnék mindig élni, ahol van olyan természetes víz, amiben lehet úszni. Nagy igazságtalanságnak tartom, hogy Magyarország tavainak a tetemes többségét csak horgászati céllal lehet használni. Ezeknek a tavaknak minimum a felében le kellene választani egy részt, amit úszásra, fürdőzésre is használhatnak. Nem szólhat minden a pénzről! A Lupa-tó olyan zajos lett, hogy az egykori kedvenc tavam számomra használhatatlanná vált, de szerencsére így is sok ember örömforrása
A Somogy Vármegyei Halgazdálkodási Hatóság összesen 409 ezer forint halvédelmi bírságot és 67 hónap horgászattól való eltiltással büntetett három öreglaki lakost – olvasható a Magyar Jelen hasábjain.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) halőrei május 22-én három fővel szemben intézkedtek a Keleti-Bozót-csatornán. Az illetők vélhetően egy csapatba tartoztak, ugyanis mindannyian öreglaki lakosok.
Horgászbotot nem is vittek magukkal, csalihalfogó hálókkal a kezükben érték őket tetten. Amivel még nem is lenne baj, ha azt rendeltetésszerűen használták volna, és lett volna náluk érvényes engedély.
Horgászatra jogosító okmányokkal azonban nem rendelkeztek – sőt, egyikük is el volt tiltva –, és a csalihalfogó hálóval is nagyobb testű halakat ejtettek el.
Az eszköz használatával kapcsolatban az Országos Horgászrend (OHR) 25. pontja kimondja, hogy az kizárólag a horgászathoz szükséges, 15 centiméternél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére vehető igénybe. Az öreglaki személyek viszont egyáltalán nem a kishalakra pályáztak a csalihalfogó hálóval.
Csak a halak fajtáját lehet tudni, az elkövetőkét nem
S. T. egy 2,5 kilós, P. Zs. egy 2 kilós, míg H. J. egy 6 kilós ponty fogott ki, és tartott meg.
A legrosszabbul a csatornából a legnagyobb pontyot kiemelő H. J. járt, akinek súlyosbította az ügyét, hogy eltiltás hatálya alatt követte el tettét. Számára 177.500 forint halvédelmi bírságot és 26 hónapos horgászattól való eltiltást állapítottak meg.
S. T.-nek és P. Zs.-nek is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, és legálisan sokáig ők sem horgászhatnak.
Előbbinek 121.500 forintja bánja, és 21 hónapig búcsút inthet a pecának, míg utóbbi 110.000 forintot kénytelen fizetni, és 20 hónapos eltiltásban részesült.
A halat a gyors fotózást követően visszaengedték természetes élőhelyére. Miközben ezrek élvezik a kánikulai meleget és a tó kellemes hőfokú vizét a Balatonnál, addig a horgásztúrák szervezésével foglalkozó Gelencsér Csaba azon fáradozik, hogy olyan helyekre kalauzolja vendégeit, ahol nagy fogások kínálják magukat – olvasható a berek.hu hasábjain.
A fiatalember és vendége a napokban felejthetetlen kaland részese volt, amikor egy hatalmas süllőt akasztottak meg a magyar tengeren.
Kapitális süllőkirálynő sziluettje emelkedett fel. Nem jött ki hang sem belőlünk, szavak nélkül tudtuk, hogy ez a fenséges süllő bőven 10 kilogramm felett van. Igazi tiszteletet parancsoló uralkodója ő a mélységnek, hibátlan uszonyaival, káprázatos színével és félelmetes fogsorával együtt a természet és a Balaton remekműve. Igazi csúcsragadozó
Egy kékcápát is sikerült horogra akasztania Nikl Bélának Horvátországban a Kornati Nemzeti Parkban – írja a teol.hu és a szeretlekmagyarorszag.hu
Az ismert dunaföldvári horgász idén májusban indult útnak Bárdkai Lászlóval és egy horvát kísérővel tonhalat fogni, itt sikerült egy 2,5 méretes, 150 kilós kékcápát horogra akasztaniuk.
A zsákmányt azonban természetesen nem tarthatták meg, hiszen a kékcápa védett fajnak számít.
„Gyönyörű állat, gyors, tökéletesen kifinomult a szaglása, de ha nincs kifáradva, könnyen megsértheti a horgászt”
– magyarázta a portálnak a magyar horgász.
Nikl Béla azóta már a következő tengeri expedíciót tervezgeti, ami jövőre valósulhat meg. Barátjával szeretnének visszatérni Norvégia északi részére, ahol korábban húszkilós tőkehalakat is sikerült fogniuk.
Ehhez a legideálisabb a sűrű szövésű, úgynevezett versenyszák, lehetőleg minél hosszabb nyéllel.
Egyre több helyen jelennek meg a Balatonban, és persze más vízterületek is a törpeharcsa-ivadékfelhők, amelyek kiemeléséhez adott tanácsokat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) horgászati ágazatvezetője, Nagy Gábor – írja a pecaverzum.hu és az agroinform.hu
Egyre több helyen jelennek meg a Balatonban, és persze más vízterületek is a törpeharcsa-ivadékfelhők – fotó: facebook.com/balatonihal
A BHNp Zrt. halőrei július 11-én 34 darab törpeharcsa-ivadékfelhőt emeltek ki a Balaton két befolyójából. Már az erről megjelent beszámolóban is kérték a horgászokat, hogy segítsék a halőrök munkáját. A BHNp Zrt. tanácsa szerint a törpeharcsa-ivadékfelhők kiemeléséhez a legideálisabb a sűrű szövésű, úgynevezett versenyszák, lehetőleg minél hosszabb nyéllel.
A néhány centis ivadékot egy gyors mozdulattal könnyen kimeríthetjük, és buzdítunk is erre minden kedves horgásztársunkat!
– írják.
A témában a BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője adott újabb tanácsokat a Facebookon megjelent videóban:
„Fogásunk eredményét nagyban meghatározza a merítő szák típusa. Az anyag mindenképpen valami apró szövésű legyen” – szögezte le Nagy Gábor, aki egy hat milliméteres „lukbőségű”, damilos merítőt tartott a kezében.
Elmondta, ő azért szereti azt, mert nagyon gyorsan lehet húzni a víz alatt. „Azonban, amikor még igen zsenge méretű a törpeharcsa – értem ez alatt a körülbelül 1 centiméteres méretet –, akkor ezen a halón még át is tudnak potyogni” – magyarázta.
Szerinte ilyen esetben tehát jobb lehet egy szövetes anyag, amelynek csak 1-2 milliméteres a lukbősége. A damilos szák tehát akkor működik a legjobban, ha törpeharcsák már elérik a 3 centiméteres testhosszt, mert akkor már sokkal fürgébben mozognak, és fontos a szák gyorsasága a víz alatt – írja a pecaverzum.hu
„25. A horgászkészségek mellett – ha a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére. Ha a csalihal-gyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, az a horgászvízbe vissza már nem helyezhető” – olvasható az OHR 25. pontjában.
A horgászati ágazatvezető a kifogott törpeharcsák elhelyezésével kapcsolatban azt ajánlotta, hogy „tegyük ugyanoda, ahová a halbelet szoktuk” pucolásnál.
„Ha valakinek erre még sem lenne bejártatott helye, és jelentősebb mennyiségről van szó, akkor tegyétek bele egy kukás zsákba, csomózzátok be, és hagyjátok ott a kikötőben vagy a strandon, jelezzétek ezt mindenképpen az ügyfélszolgálatunkon vagy a halőri bejelentő SMS-számon, és kollégáink el fogják szállítani a döghallal együtt” – tanácsolta Nagy Gábor. „Fogjatok jó sok törpeharcsát!” – tette hozzá.
A nak.hu tájékoztatójából kiderül, hogy milyen feltételek és szabályok mellett lehet halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót létesíteni – írja az agroinform.hu.
Halastó vagy tórendszer kialakításánál több szempontot is vizsgálni kell
Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol:
az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll,
a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és
a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható,
fontos, hogy az előírásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja.
A tavak feltöltésére, illetve táplálására:
csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel,
a vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból szabad tervezni,
azonban szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos!
Beszámolót küldött a Pecaverzumnak Sándor Tamás, aki társaival a Pilismaróti-öbölnél horgászott. A kezdeti sikertelenség után, a halőr tanácsát megfogadva sikerült egy több mint 22 kilogrammos halat kifogniuk – olvasható az index.hu hasábjain.
Mint írják, a horgász és társai június 16-án a Pilismaróti-öbölnél órákon keresztül horgászott bojlival és főzött maggal, 100, 200 és 300 méteren elhelyezett bójákkal – sikertelenül.
Kicsivel később a halőri ellenőr azt tanácsolta, hogy keressenek a két bójának új helyet 400 méteren, mivel ott van egy nagyobb púp a vízben, amit szeretnek a halak.
A horgászok megtalálták a területet, átvitték a bójákat, és alaposan megszórták magokkal. A csalik a délutáni kihelyezés után hajnali kettőkor hozták meg az első kapást, ekkor azonban egy kagylópad elvágta a zsinórt, így a hal elmenekült.
Nem adták föl a horgászok, és az éjszaka kellős közepén kötött új szerelékük nem sokkal később – hajnali háromnegyed négykor – újabb kapáshoz vezetett egy hatalmas amur képében.
Ahogy felvettem a kontaktot a hallal, azt éreztem, hogy rendkívül gyorsan jön a part felé. Egy bő 25 perces fárasztás után egy 22,7 kilogrammos, igazi vadvízi torpedóval ajándékozott meg az öböl minket
Hatalmas, 116,5 kilogrammos, 189 centiméter hosszú halat fogott ki egy 11 éves fiú Ausztráliában – számolt be a 9 News. Jakim Azzopardi apjával és a család egyik barátjával horgászott, amikor horgára akadt a kivételesen nagy kékúszójú tonhal – olvasható a 24.hu hasábjain.
A Daily Mail cikke szerint a kékúszójú tonhalak a térségben akár 2,5 méteresre és 260 kilogrammosra is megnőhetnek, de általában csak 1,8 méteres, 100 kilós példányokat fognak ki a horgászok, így Jakim kapása igencsak ritkának számít.
A beszámolók szerint a fiú nagyjából egy órán keresztül harcolt a hallal, mire sikerült a hajójuk fedélzetére emelnie. Jakim apja elmondta, általában visszadobják a halakat, amiket kifognak, de ezesetben kivételt tettek, hiszen igazán különleges fogásról van szó.
Csavartak egyet a szervezők a több mint 100 éves múltra visszatekintő színész–újságíró rangadón, azaz a SZÚR-on, és ezúttal nem fociban, hanem horgászatban mérték össze tudásukat a versenyzők. Az új viadalra meghívást kapott a Metropol is. Mint írják, horgászatban mérték össze tudásukat a színészek és az újságírók. Az esemény egyik főszervezője, Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója elmondta: ez a különleges baráti összejövetel nemcsak arról szól, hogy minél nagyobb halat fogjanak a versenyzők, hanem egyéb, játékos vetélkedőkben is összemérhetik tudásukat a csapatok.
Célba dobás, szerszámfelismerés
Ilyen volt például a Halászati Múzeumban megrendezett szerszámfelismerő verseny, mely a múltba kalauzolta a résztvevőket, akik megleshették, hogyan halásztak őseink. De azt is bebizonyíthatták a versenyzők, mennyire dobnak pontosan. Ebben a 17-szeres castingvilágbajnok, Varga György segédkezett.
Ez a sportág a horgászatnak az ügyességi vonala. Itt a versenyzők nem fognak halat.
Egy körbe kell beletalálni horgászbot és ólom segítségével, kicsit olyan, mint a darts, csak itt nem a falon, hanem a fűben van a tábla – fogalmazott a Metropolnak Varga György, aki azt is bebizonyította, a halfogáshoz is ért, hiszen a végén ő és csapattársa, Jakus Zoltán állhatott a dobogó legfelső fokára.
Trokán Péter már csak kikapcsolódna
A házigazda a beszédében viccesen megemlítette a versenyzőknek, ne reménykedjenek rekordfogásban, és ezt az ígéretét be is tartotta. Bár a 20 hektáros tóban több mint 200 mázsa ponty van, a fülledt időben a pecások minden igyekezetük ellenére sem tudták kapásra bírni a tükrösöket. Főleg törpeharcsákat és kárászokat, keszeget fogtak a versenyzők.
– Legközelebb halat is telepíts a tóba – mondta viccesen Lévainak a színészcsapat tagja, a Jászai Mari-díjas Trokán Péter, akinek csapattársa a másik főszervező, a szintén Jászai Mari-díjas Straub Dezső volt.
Trokán arról is mesélt a Metropolnak, hogy talán ez volt az utolsó versenye.
Általában azért jár pecázni egy horgász, hogy kikapcsolódjon a vízparton, levezesse a stresszt. Egy verseny pont ennek az ellenkezője. Idegeskedés, kapkodás. Én pedig már nyugalomra vágyok, ezért is tervezem, hogy visszavonulok a versenyzéstől
Trokán Péter (balról), Barát Attilával a VIII. Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa alkalmával, Zamárdiban, 2023 májusában
Trükkös módszer
Az összeszokott színészpáros hamar felismerte, felesleges a pontyokra várni, így taktikát váltva ráállt a kishalakra. Egy olyan taktikát választottam, amit disznóságnak tartanak a profik.
Straub Dezső szintén a VIII. Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa állandó versenyzője, a színész válogatott oszlopos tagja
A csalitüskémre lebegő csemegét tettem, hátha felveszi a ponty, de közben a kisebb halaknak is esélyt adva a horogra gilisztát fűztem. Úgy voltam vele, ha nem jön a nagy, akkor ezekkel a törpeharcsákkal is előre tudok lépdelni – mondta a Metropolnak Straub.
Végül a Közel a büféhez fantázianevű Straub–Trokán páros a 3. helyen zárta a versenyt. A Metropol csapata a középmezőnyben végzett.
