Meglepő eredményre jutottak a kutatók: így változik a Balatonban a süllők állománya

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mikroszatellit markereket felhasználva vizsgálták meg a Balaton méltán híres halfajaként számontartott süllőállomány genetikai állapotát – olvasható a hellovidek.hu cikkében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 1960-as és 70-es évek halpusztulásai és a populáció megújulását támogató telepítések – a tóból nyert ikra keltetése, felnevelése és visszahelyezése – nem befolyásolták jelentős mértékben az állomány genetikai sokféleségét. A genetikai adatok elemzése megerősíti a haljelöléses vizsgálatok tapasztalatait, miszerint az állományon belül egy kelet–nyugati irányú migráció mutatható ki. Az eredményeket bemutató tanulmány a Hydrobiologia folyóiratban jelent meg. 

A fogassüllő (Sander lucioperca) Eurázsia édes- és brakkvizeinek fontos csúcsragadozó halfaja, amely gazdasági szempontból is jelentős értékkel bír. Korábbi kutatások rámutattak, hogy a Balatonban élő süllőállomány egészen különleges, európai szinten is jól elkülönülő genetikai állománnyal rendelkezik. Ugyanakkor ez idáig nem álltak rendelkezésre információk az itteni süllőállományok populációs szerkezetéről és genetikai sokféleségéről.

A kutatók által végzett mostani vizsgálatok eredményei alapján a fogassüllő balatoni állományai metapopulációs rendszert alkotnak, amelyben csak a Keszthelyi-medencében élő állomány mutat bizonyos mértékű elkülönülést.

Úgy tűnik tehát, hogy a süllő mozgása és elterjedése szorosan összefügg a tóban megfigyelhető trofikus gradienssel. A nyugati állomány elkülönülése a jobb táplálékellátottsággal, valamint a tó egyedi szerkezetével is magyarázható. A kutatás eredményei fontos adatokkal járulnak hozzá a balatoni süllőállomány hosszú távú fentarthatóságát megalapozó menedzsment kidolgozásához.

Címlapkép: HUN-REN Sajtó

Gigantikus süllőt fogtak a Balatonon

A halat a gyors fotózást követően visszaengedték természetes élőhelyére. Miközben ezrek élvezik a kánikulai meleget és a tó kellemes hőfokú vizét a Balatonnál, addig a horgásztúrák szervezésével foglalkozó Gelencsér Csaba azon fáradozik, hogy olyan helyekre kalauzolja vendégeit, ahol nagy fogások kínálják magukat – olvasható a berek.hu hasábjain. 

A fiatalember és vendége a napokban felejthetetlen kaland részese volt, amikor egy hatalmas süllőt akasztottak meg a magyar tengeren.

Kapitális süllőkirálynő sziluettje emelkedett fel. Nem jött ki hang sem belőlünk, szavak nélkül tudtuk, hogy ez a fenséges süllő bőven 10 kilogramm felett van. Igazi tiszteletet parancsoló uralkodója ő a mélységnek, hibátlan uszonyaival, káprázatos színével és félelmetes fogsorával együtt a természet és a Balaton remekműve. Igazi csúcsragadozó

– írta a Pergető kalandok Facebook oldalon Gelencsér Csaba.

Ahogy fogalmazott, nem gondolta, hogy találkozhat egy ilyen impozáns, kapitális süllővel, amiről gyerekkora óta álmodott.

A halat a gyors fotózást követően visszaengedték természetes élőhelyére.

A Balaton újra megmutatta, hogy mire képes. 5-6 órát voltunk a vízen. Európa-, de talán világszínvonalon is nehéz ilyen pecát összehozni egy vadvízen

– jegyezte meg a túravezető.

Balatoni történetek

Versenyen kívül fogtak kapitális pontyot, Balatonszepezden. Videós beszámoló készült az új balatoni pontyrekordról, melyet két nappal később megdöntött egy még nagyobb pikkelyes. De nemrég épült új kilátó is. Balatonedericsen felháborodtak a nádirtáson, az óriásponty tolvajokat pedig próbára bocsátotta a bíróság. Ősszel a hidegebb idő ellenére is emberes pontyok akadtak horogra, de a tó pontyrekordja is megdőlt tavaly. Ugyanakkor olyan folyóvízi érdekességek is horogra akadnak, melyre állóvízi pecás nem számíthat gyakran. A sok örömteli hír ellenére sajnos valós a veszélye annak, hogy a Balaton elposványosodik, élővilágát pedig kormoránok tizedelik.

(Pergető kalandok/SokszínűVidék)

Újabb fajlagos tilalmi időszakok léptek életbe március elejétől

Itt a tavasz, már minden horgász tűkön ül, úgy várja a szezon kezdetét, de a ragadozó halakra vadászók öröme nem teljesen felhőtlen a március elejétől életbe lépett fajlagos tilalmi időszakok kihirdetésének okán.

A csuka tilalmi ideje már javában tart, egészen március utolsó napjáig, és ehhez a szigorításhoz csatlakozik márciustól további négy ragadozó faj is. Elsejétől süllőre, kősüllőre, sügérre és balinra is tilos horgászni, illetve abban az esetben, ha véletlenül mégis ezen fajokból sikerülne kifognunk egy példányt, igyekezzünk azt a legkíméletesebb módon megszabadítani a horogtól és azt követően azonnal visszahelyezni a vízbe.

A süllő, a sügér és a balin (ragadozó őn) halaktra a tilalom április utolsó napjáig érvényes, a kősüllő esetében ez a szigorítás hosszabb ideig nyúlik ki: június harmincadikáig nem szabad sem fogni, sem megtartani. Az elrendelt fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában érnek véget.

Legyünk tehát türelmesek, lesz még módunk bevetni a későbbiekben a ragadozós és pergető botokat.