Mostantól végleg befellegzett az illegális stégeknek

A törvény egyértelműen kimondja, hogy hol és milyen horgászhelyeket lehet létesíteni, ennek ellenére sokan nemcsak megépítették törvényellenesen a sajátjukat, hanem még kapuval le is zárták azt.

Megkezdték az illegális stégek bontását Balatonmárián a vízügyi szakemberek, több mint száz engedély nélküli felépítmény okoz bosszúságot a tó partján, írja a likebalaton. és annak nyomán az agroinform.hu.

Ezekben a napokban a szakemberek az illegális stégek kapuit vágják le sarokcsiszolókkal. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta: a beavatkozásokra azért van szükség, mert a stég, víziállás elhelyezése csak engedély birtokában, az arra vonatkozó jogszabályok betartásával lehetséges.

Galácz György polgármester üdvözölte a vízügy drasztikus lépését, mert mint elmondta, az illegális tóparti felépítmények komoly problémát okoztak a máriai szakaszon a Balaton partján és most végre érdemi lépés történik ezeknek a felszámolása érdekében. Hozzátette: a 7–8 kilométer hosszú partszakaszon százhúsz (!) illegális bejáró, stég van, s a légi felvételeken látszik, hogy nagyon megszaporodtak ezek az engedély nélküli építmények.

Siklós Gabriella elmondta: amennyiben beazonosítható és a stég engedély nélkül épült, a hatóság intézkedhet. Kiemelte: a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Szakaszmérnöksége a máriai szakaszon teljes körű ellenőrzést végzett, hogy valóban állami területről van-e szó, esetleg bérli-e valaki a területet, létezik-e engedély stég vagy bejáró építésére. Ahol a vizsgálat után kiderült, hogy állami területen engedély nélküli építményről van szó, a vízügy munkatársai megkezdték a bontást.

Szinte szó szerint kifogta a mesebeli aranyhalat a minnesotai srác

Egy minnesotai tónál horgászott a 14 éves Connor Halsa, amikor egy 2000 dollárt (kb. hétszázezer forintot) rejtő pénztárca akadt a horgára. A család nem akarta elhinni mit fogott ki Connor a vízből – írja a New York Post és ennek nyomán a hirado.hu.

Mint írják, a több ezer dollár mellett egy névjegykártya is volt a tárcában. „Apám azt mondta, hogy vissza kell adunk az illetőnek a pénzt, és én is így gondoltam”  – nyilatkozta a fiú.

Miután a család tárcsázta a névjegykártyán szereplő számot Jim Denney iowai lakos vette fel a telefont.

A férfi tavaly nyáron a tavon horgászott, amikor a pénztárcája beesett a tóba. Denney akkor ezt egészen addig észre sem vette, amíg fizetnie nem kellett a hotelben, ahol megszállt.

Denney a hívás után Iowából az Észak-Dakotával határos Moorheadbe utazott, ahol találkozott Connorral és családjával. Denney pénzzel szerette volna megjutalmazni a fiút becsületességéért, de Halsa nemet mondott. „Nem mi dolgoztunk keményen a pénzért, hanem ő” – mondta a 14 éves.

Angolna lepte meg a horgászt a budafoki Duna szakaszon

Európai angolnát (Anguilla anguilla) észlelt egy horgász a Dunában, melyről videót is készített – olvasható a berek.hu hasábjain.

Június 19-én 20 óra 8 perckor Budafokon, a Hosszúréti-patak befolyójánál vette észre az angolnát. A ránézésre méteresnek tűnő hal egy vízben található műanyag zsák mögött bújt meg.

A horgász egy bottal megmozgatta a tárgyat, az angolna pedig ezt észlelve, szépen elúszott, így lehetőség nyílt a videó leforgatására, melyet a Pecaverzum horgászportálnak el is küldött. Az észlelésről a lap értesítette a Magyar Haltani Társaságot (MHTT), ahol rögzítették az adatokat.

Szakemberek szerint az angolna meglehetősen ritkának számít hazai természetes vizekben, a klímaváltozás miatt a Golf-áramlat lassulásával egyre kevesebb angolna éri el Európa partjait, emiatt az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) kritikusan veszélyeztetett fajok közé sorolta, világszinten veszélyeztetett fajnak számít, Magyarországon a fogható fajok között található.

A portál megtudta, a hazai halkutatók meglehetősen ritkán találkoznak angolnával, ezért minden egyes előfordulás értékes információnak számít.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a horgászok fogási naplójának összesítését követően elkészített statisztikájában a 2022. évi 4478 tonnás fogásból 2,3 tonnát tett ki angolna, ami 0,051 százalék. 2019-ben még 3 tonna volt a dokumentált mennyiség, azt követően 2 tonnán stagnált.

Kihalás szélén

A kihalás, az eltűnés szélén álló lápi pócnak egy új populációját fedezték fel szakemberek. A pár egyedet számláló disznódelfin esetében talán van még remény a megmaradásra, míg a rózsaszín leguánból is alig több mint 200 példány él. A kontyos lunda pedig már lényegében az eltűnés szélén áll és kutatók szerint emlősfajok százai halhatnak ki az elkövetkező 80 évben, a koalákat például a stressz fenyegeti a leginkább. Így például 30 éven belül eltűnhet a mezei hörcsög, de akadnak jóhírek is, például a kihalás szélén álló jávai orrszarvú állománya lassan növekszik, de Ausztráliába is telepítik vissza a kihalt tasmán ördögöt.

(Pecaverzum)

Tartsd be a horgászati szabályokat, ne kockáztass, mert súlyos következményei lehetnek

Nem érdemes kockáztatnia a horgászoknak szabálytalanságok elkövetésével, mert azokért súlyos bírságok járhatnak: hosszú időre szóló eltiltás és nagy összegű pénzbüntetés – írja a pecaverzum.hu és annak nyomán az agroinform.hu. 

2023 első félévében hatan is kaptak százezer forintos vagy azt meghaladó halvédelmi bírságot a Balatonnál.

Idén a legnagyobb bírságot egy balatonfűzfői lakosnak kellett kifizetnie, mintegy 203.750 forintot, továbbá 14 hónapig nem horgászhat, amiért Balatonkenese térségében eltiltás hatálya alatt egy időben négy bottal, engedély nélkül, behúzós módszerrel horgászott.

A gigabírságot kapó horgászok között van egy férfi, aki a Cigány-csatornán engedély nélkül kifogott és megtartott egy 3,5 kilogrammos harcsát annak tilalmi idejében, ő 113.000 forint halvédelmi bírságot kapott, továbbá 20 hónapos horgászattól való eltiltást. Egy budapesti lakos pedig, aki rendelkezett engedéllyel, a kifogott négy ponty egyikét sem írta be a fogási naplójába, ezzel megsértve a fogási napló vezetésének szabályait és túllépve a napi megtartható halmennyiséget; ő 150.000 forint bírságot kapott, továbbá fél évre eltiltották a horgászattól.

Amikor hal helyett másfajta kincs akad a horogra

Mint írják, a horgász egy csavarhúzóval nyitotta ki a készüléket, és rengeteg víz folyt ki belőle. Ezután dugta be a masinából kivett memóriakártyát a gépébe és nem hitt a szemének: előkerültek a képek.

Hihetetlen képek lapultak a memóriakártyán: fotók egy vadvízi evezésről az Animas folyón, esküvői képek és egy leánybúcsú emlékei is előkerültek. A férfi úgy döntött, megpróbálja megtalálni a jogos tulajdonosát, így a közösségi oldalára posztolt egy felhívást a nem mindennapi sztorijáról. Néhány óra elteltével azonban többen is jelentkeztek a hogásznál, köztük egy férfi.

„Ez vagyok én és a feleségem” – írta egy ismeretlen, de kiderült, a gép nem az övé.

A beszélgetés során ugyanis kiderült, hogy a masina jogos tulajdonosa egy bizonyos Coral Amayi, ő volt az, aki a barátai esküvőjén képeket csinált a géppel. A gépet 2010-ben vesztette el, 13 évvel ezelőtt egy vadvizi evezésen. „Emlékszem, hogy amikor visszamentem a barátom házához, egyfolytában sírtam és feldúlt voltam” – mondta Amayi, aki bár sok képet lementett előtte a gépére, de nem az összeset.

Most mindent visszakapja majd!

Címlapfotó: Facebook/Coral Elise Amayi

Tonnaszámra gyűjtik be az elszaporodott törpeharcsákat a Balatonon

Az állomány hirtelen sokasodásának oka többek közt a megváltozott hidrometeorológia, és a tó keleti medencéjében történt tisztulás – adta hírül az infostart.hu.A balatoni törpeharcsa-gyérítés lehetőségeiről mutatott be egy kisfilmet közösségi oldalán a Balatoni Halgazdálkodási Zrt – szúrta ki sonline.hu.

Mint írják, Szári Zsolt, a társaság vezérigazgatója részletes tájékoztatást adott az állomány életmódjáról, szaporodásáról, illetve az egyes gyérítési technikákról. Az immár ötéves munkát egy kutatás előzte meg, amit a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet végzett, és ahol olyan sok információt szereztek, hogy elkezdhették, azóta folyamatosan gyérítik a törpeharcsa állományt. A varsákon kívül elektromos halászgéppel, dobóhálóval és merítőszákkal végzik a munkát, az utóbbi jelenleg a leghatékonyabb módszer. Ezekkel a módszerekkel tonnaszámra tudják begyűjteni a halakat.

Az elmúlt egy hónapban már több mint 250 ezer ivadékot szákoltak, ami több mint 120 mázsa törpeharcsát jelent.

Szári Zsolt hozzátette, a horgászat során érdemes hozzájárulni a gyérítéshez, és ha törpeharcsát látunk, érdemes megfogni szákkal, és kiszedi a Balatonból, hogy ne okozzon bosszúságot a horgászataink során.

Óriásharcsák tanyáznak a Félhalmi-holtágban, a minap egy nyolcvan kilós példány akadt horogra

Gigantikus, 80 kilós víziszörnyet fogott ki egy magyar horgászA Félhalmi-holtágból fogott ki egy horgász egy 80 kilós, 217 centis óriásharcsát szombaton. A kitartó várakozásnak meglett az eredménye: a hatalmas víziszörny több száz óra éjszakázás után akadt horogra – olvasható az index.hu hasábjain. 

Mint írják, a horgászok legendája szerint a nagyobb Körös-holtágban mázsányi tömeget közelítő óriásharcsákat is találhatunk. A szombaton fogott harcsaóriás igazolja, hogy mindez nem csak puszta misztérium – közölte a Pecaverzum a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének bejegyzését.

Mint írták, ezek a fogások azt is bizonyítják, hogy a másfél évszázados holtmedrekben különösen hosszú életű fajok is laknak.

Durucz Dávid horgásznak augusztus 12-én, szombat éjszaka akadt a horgára egy óriásharcsa.

A 80 KILÓS, 217 CENTIS HALAT A FÉLHALMI-HOLTÁGON FOGTA KI.

A férfi szerint hatalmas erővel érkezett a kapás, fárasztása félig vízből történt. Először csak a part közelbe terelte a halat, majd végül nehezen, de sikerült kihúznia a vízből.

A kitartó várakozásnak meglett az eredménye. A horgász elmondta, hogy több száz óra éjszakázás után akadt horogra az óriásharcsa.

Idén már a második óriási busáját fogta ki a szerencsés horgász Látóképen

Ismét hatalmas méretű busa akadt horogra a Látóképi-víztározón. Babotán József ezúttal egy közel 30 kilós példányt csalt horogra. A horgász nyár elején egy szintén hatalmas, 45 kilós példányt tarthatott a kezében- olvasható az index.hu hasábjain.

Mint írják, Babotán József horgász idén nyáron már másodszor fogott ki óriási méretű busát Látóképen. Mint írtuk, júniusban egy 45 kilogrammos példánnyal büszkélkedhetett,

MOST PEDIG EGY 26 KILÓS PÉLDÁNY SZÁJÁBA AKADT A HOROG – írta a Pecaverzum.

A horgász elmondása szerint hosszú ideig fárasztotta a halat, míg sikeresen a szákba helyezte. A Látóképi-tározó arra emlékeztet, hogy a horgász tavaly télen is egy jókora, 17 kilós busát fogott ki a vízből. Babotán József elmondása szerint minden alkalommal pontyra vadászott, ám egyelőre a halfaj még várat magára.

„Nem mindennapi történetek ezek, szép és örök élmények, és ismerve a horgász kitartását, előbb-utóbb a kapitális ponty is befut majd, amire igazán vágyik”

– írta bejegyzésben a Látóképi-tározó.

Erősen feljövőben van a harcsa a Balatonon – íme a 2022-es fogási statisztika

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette a 2022-es horgászfogások statisztikáját a legnagyobb állóvizek vonatkozásában is – olvasható a pecaverzum.hu és a magyarhirlap.hu cikkében. 

A magyar horgászat koronaékszere, a 63 102 hektár területű Balaton összes rögzített fogása 2022-ben 559 tonna (2021: 571 tonna, a változás –2,1 százalék; 2020: 774 tonna, –26,2 százalék; 2019: 761 tonna, +1,7 százalék); ebből a pontyfogás 355 tonna (2021: 358 tonna, –1,0 százalék; 2020: 502 tonna, –28,6 százalék; 2019: 446 tonna, +12,6 százalék), amely így a teljes itteni halfogás 63,4 százalékát teszi ki (2021: 63 százalék, 2020: 65 százalék; 2019: 59 százalék).

A kagylóbőség okán a ponty számára továbbra is ideális élettér a „magyar tengerünk”. A 14,1 százalékos részarányt jelentő, döntően keszegféléket tartalmazó gyűjtőkategória kimutatott fogása 79 tonna (2021: 81 tonna, a változás –2,5 százalék; 2020: 88 tonna, –8,8 százalék; 2019: 144 tonna, –38,9 százalék), majd 10 százalékkal és a dicséretes 58,1 tonnával a süllő (itt inkább fogas) következik (2021: 57,8 tonna, a növekmény +0,6 százalék; 2020: 78 tonna, –25,5 százalék; 2019: 93 tonna, –16,1 százalék).

A sorban 31 tonnával az ezüstkárász (és egyes egyéb idegenhonos halfajok, mint gyűjtőkategória), majd az erősen feljövőben lévő harcsa (12 tonna) és a tavaly jelentősebben visszaeső balin (7,8 tonna) következik.

Unikális az országos fogás közel 69 százalékát felmutató garda- és 40 százalékát jelentő sügérállomány, lehetőségként továbbfejlesztendő a kősüllő-, valamint a compóállomány.

Itt egyáltalán nem jelentős az amur és a busa fogása, viszont sajnos a törpeharcsa már bemért, egyre jelentősebb problémaként jelentkezik.

Gilisztával indult, piranhával végződött az erdélyi horgász kalandja

Egy férfi gilisztával horgászott Kastély község környékén, amikor az éles fogú, pár centis hal horogra akadt – írja a maszol.ro beszámolója alapján a Pecaverzum

A horgász látván a szokatlan fogást, azonnal értesítette a hatóságokat. A Temes megyei vadászok- és sporthorgászok egyesületének képviselői megerősítették a gyanúját, ők is úgy vélték, hogy piranhával lehet dolguk, ezt pedig – ahogy fogalmaznak – „az Adevărul alapján” az állategészségügyi igazgatóság (DSV) szakvizsgálata bizonyossággal is megállapította.

A ragadozóhal szerintük akváriumban nevelkedett, majd tulajdonosa szabadon engedte a folyóban.

Ezek a halak rendszerint csak Dél-Amerika bizonyos folyóiban élnek szabadon. A meleg vizet kedvelik, elpusztulnak, ha a folyók hőmérséklete 10 fok alá csökken.

Nem ez az első eset, hogy romániai folyóban piranhát fogtak. Emlékezetes, hogy tavaly két nagyváradi férfi talált vöröshasú piráját a Sebes-Körös partján.

Az egy elpusztult példány volt, amelyet a víz mosott partra, miután előzőleg jelentősen lehűlt a víz hőmérséklete.

A ragadózóhal szabadon engedéséért különben 7500 és 15 ezer lej közötti bírságot is kiszabhat a környezetvédelmi őrség.

Invazív fajok

Idehaza van ok aggodalomra, egyre több invazív faj lépi át az országhatárokat. A törpeharcsa már évtizedek óta komoly problémát okoz, ennek ellenére a MOHOSZ elnökhelyettese akár idegenhonos fajokat is telepítene természetes vizeinkbe. Hol kivadult kaktuszok, hol emberre is veszélyes növények bukkannak fel, országszerte. Nyugat felől támad a jelzőrák, míg két meztelencsiga faj is terjeszkedik idehaza. A poloskainvázió szinte az ország minden szegletét érinti, a frissen elkészült országos poloskatérkép szerint, ezért összeszedtük, hogyan is védekezhetünk ellene. A nyugati dióburok-fúrólégy hatalmas károkat okoz a diótermésben, míg postaládáinkat kéretlen levelekkel érkező magok árasztják el.

(Pecaverzum)

Borítóképünk illusztráció.