Rekordméretű garda akadt horogra a Tiszán

Grammra pontosan akkora gardát fogott a Tiszából Csordás Ottó, mint a hivatalos országos rekord. A halat a mindszenti szakaszon fogta, ahonnan a halkutatóknak nem volt korábban előfordulási adata, így ez a tudomány számára is fontos és releváns információ – olvasható a Pecaverzum oldalán. 

Csordás Ottó a gardát még október 15-én, vasárnap 11:35-kor kerítette horogra heavy feeder botjával a Tisza mindszenti szakaszán. Elküldte a fényképeket egy pár helyre, de azok végül sehol sem jelentek meg nyilvánosan, így úgy döntött, a Pecaverzum olvasóival osztja meg a történetet és a fotókat.

Csordás Ottó, Katech Horgász Egyesület tagja igazi tiszai horgásznak mondhatja magát, régóta faggatja a folyót csónakból. Talált magának egy bevált helyet a sodrásban, egy akadónál, agyagos, márgás részen, amelyet előszeretettel látogat. Főleg keszegre horgászik, de kuttyogatni is szokott.

Az ominózus nap is, amikor betért hozzá a rekordméretű garda, ezen a helyen próbálkozott. „Jött pár dévér és karika csontira, hungarocellgolyóra. Aztán gondoltam, átváltok két szem csemegére, hátha odaálltak a pontyok. Bedobtam a szereléket, és még vízközt elkapta, rárabolt” – emlékezett vissza.

Először azt hitte, hogy balin lehet a horgon, mert elég jól húzott. „Amikor kifárasztottam, akkor nagyon nagy volt a meglepetés, mert én ekkora gardát még nem láttam. Harcosan küzdött, aztán a végén gyorsan feladta” – mondta Csordás Ottó, aki nagyon ritkán találkozik gardával, elvétve szákolhat egy-egy példányt.

2022-ben azonban volt szerencséje egy 1 kilós példányhoz, de a tavaly októberi még annál is nagyobb volt, egészen pontosan 1,25 kilogramm.

garda

Ez grammra pontosan megegyezik az országos rekorddal, amit Tatai Gábor tart egy 2020. június 16-án, a Marosból fogott gardával, ami 49 centiméteres volt.

Csordás Ottó a hal hosszát is lemérte, látható, hogy 50 centiméter, ami 1 centivel meghaladja a hivatalos magyar csúcsot.

„A Tisza nyári ajándéka” – tette a képzeletbeli polc megfelelő helyére a ritkaságszámba menő halat, amelyet „látott halnak” is neveznek a Balatonnál. Méghozzá azért, mert szeret csapatban mozogni. Régen úgy tudták megtalálni őket a halászok, hogy őrszemet állítottak Tihanyban, ahonnan rá lehetett látni a Balatonra. Amikor kiszúrták a rajt, értesítették a halászokat, akik célba vették a várva várt zsákmányt.

Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja és Harka Ákos, az MHTT tiszteletbeli elnöke, haltani szakértők most készítik a Magyarország halfaunája című kötet második, bővített kiadását, amelyben a többi között lesz egy garda-előfordulási térkép is. A könyv az idei év folyamán fog megjelenni.

„A Tiszának a mindszenti szakaszáról nem rendelkeztünk előfordulási adattal, tehát ez mindenképpen egy értékes adatként kezelendő”

– nyilatkozta a Pecaverzumnak Sallai Zoltán.

A garda magyarországi elterjedéséről elmondta, két nagy tavunkban, a Balatonban és a Fertőben nagyon stabil egyedszámú, önfenntartó állományai élnek. Azonban nemcsak ebben a két állóvízben, hanem a nagyobb folyóvizeinkben is rendszeresen jelen van.

„Gyakorinak még véletlenül sem lehetne nevezni. Vándorló halról van szó, a folyókon lévő duzzasztók alatt szokott esetleg nagyobb mennyiségben előfordulni, főként vonulási időszakban, akár tavasszal és ősszel, ilyenkor többet is foghatnak a horgászok. Jómagam is még gyerekkoromban, amikor a kiskörei duzzasztó alatt úsztattam.  Volt úgy, hogy egymás után hat egyedet is fogtam. De ugyanez igaz a tiszalöki duzzasztóra is, ahol rendszeresen előfordul a horgászok zsákmányában. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag végig a hazai Tisza- és Duna-szakaszon megtalálható, a Dráván már csak szórványosan, mert gyorsfolyású neki. De ugyanez mondható el a szigetközi Duna-szakaszról is, ahol kimondottan ritka”

– közölte Sallai Zoltán.

Hozzátette, hogy ezeken kívül még stabil állománya él a Marosban és a Körösben. A békésszentandrási duzzasztó feletti szakaszon is él egy kisebb állománya, így előfordul a Berettyóban is.

Ritkán bejut olyan tisztavizű csatornába is, amelyek jobb vízminőségűek, így felbukkanhat a Nagykunsági- és a Keleti-főcsatornában is. „Ezekről a vízterületekről is rendelkezünk előfordulási adatokkal” – árulta el a haltani szakértő.

A szakirodalmi adatok általában az ötven centimétert jelölik meg, amelyet testhosszban elérhet a garda, ami nem azt jelenti, hogy ne fordulhatnának elő kirívó esetek, amikor még ennél is nagyobbra nő. Sallai Zoltán is talált már 50 centiméter vagy azt meghaladó méretű gardát a közösségi médiában, de azt mérés nélkül engedték szabadon.

garda

Számtalan olyan eset történik, amikor ugyan fognak rekordméretű halakat, de azt mérlegelés hiányában nem dokumentálják. A szakemberek arra kérik a horgászokat, hogy ilyen esetekben próbálják megoldani a hal adatainak a rögzítését.

„Ha nincs más, akár nylon szatyorban is le lehet mérni a tömegét, illetve egy matracon pedig a testhosszát, ebben nem törik a hal. Ha ezeket megosztják a Pecaverzummal vagy az MHTT-val, akkor ezek a tudomány számára fontos és releváns információk”

– fogalmazott Sallai Zoltán.

Kapitális pontyot fogott ki a Tiszából egy magyar horgász

Ratkai Miklós nemrég egy 21,80 kilós és 86 cetiméteres pontyot fogott a Tiszán. Az abádszalóki horgász elmondása szerint a hal nem adta magát könnyen – jelent meg az index.hu hasábjain. 

Kukoricára kapott, így akadt horogra a nagy hal Kisköre alatt, mesélte Ratkai Miklós, aki azt is elárulta, hogy rendszerint csónakból pecázik. Úgy véli, hogy rendkívül fontos a helyismeret a Tiszán annak, aki igazán nagy halat szeretne zsákmányolni.

„Jó erőben volt ez a nagy ponty, közel ötszáz métert kellett utánamennem a csónakkal, amíg ki tudtam venni. Gyönyörű példány volt, nem is látszott rajta semmi pikkelyhiba. Természetesen visszanyerte a szabadságát, a pontynál egyébként is 70 centiméter a fogható méret felső határa. De nemcsak én fogtam nagy halat, több ismerősöm is örülhetett 15-20 kiló körüli példányoknak”

– idézte Ratkai Miklóst a Pecaverzum.

A törökszentmiklósi Horváth Richárd tigrismogyoróval és kukoricával csalizott horgán pedig egy 10,19 kilós ponty akadt fenn, jegyezte meg a szakportál.

„Elég szeles idő volt aznap, de azon a helyen, ahol horgásztunk, a kanyarban a tölgyfák felfogták. Tizenkét-tizenhárom fok lehetett, és párás volt a reggel. A hal vehemens kapás után keményen húzott, bele is úszott egy akadóba. Szerencsére ki is szabadult. Negyedóra fárasztás után sikerült is megszákolni”

– emlékezett vissza a férfi a fogás pillanataira.

Árammal lopják a halakat az orvhalászok a Tiszán

A videó készítője szerint árammal lopták a halakat a Tiszából, ám mire a rendőrök kiértek, kereket oldottak – adta hírül a mandiner.hu. 

Egy, a TikTok-on terjedő videó szerint a Tisza Gyálaréti szakaszán két férfi áramot vezetett a folyóba, s az elkábított halakat pedig egyszerűen a csónakba emelték egy hálóval. A videó készítője állítja, kihívta a rendőröket, ám mire kiértek, a két orvhalász kereket oldott a zsákmánnyal. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke a Mandiner kérdésére elmondta, minden eszközzel fellépnek az orvhalászok ellen. Ők azok, akik sok kárt okoznak a halállományban és a horgászok életét is megkeserítik. Az áramütéses orvhalászat módszere előtte sem ismeretlen és az elkövetőkre, ha tetten érik őket, felelősségre vonás vár. 

Árammal halásztak, 891 halat gyűjtöttek be. A módszer lényege, hogy egy akkumulátor segítségével nagyfeszültségű egyenáramot vezetnek a vízbe. Az áramütés elkábítja a csónak környékén lévő halakat, amelyeket így gond nélkül beemelhetnek a csónakba.

A videó készítője azt is rögzítette, amikor a halakkal távoztak a rapsicok. Szűcs Lajos szerint

ha tetten érik őket, akkor a halászati eszközt is elkobozhatják, mellette pedig rendőrségi eljárás vár az áramos haltolvajokra.

A horgászszövetség elnöke szerint a büntetési tétel attól függ, mekkora az okozott kár. Azt is hozzá tette, a bíró gyakorlat nem egységes. Előfordul, hogy a büntetés kiszabásánál nem a hal eszmei értékét veszik alapul a bíróságon, hanem a piaci értékét. „Például egy húsz kiló körüli ponty eszmei értéke sokkal nagyobb, mint, hogy beszorozzuk 1600 forinttal kilóját” – fogalmazott a horgászszövetség elnöke.

Néhány éve a Mosoni-Dunánál fogtak el áramos rabsicokat, akiknél megtalálták az elektromos „halászgépet”, valamint 39 nagytestű halat. Bíróság elé állították és egy év próbára bocsátották őket, mellette pedig a négyfős, zavarosban halászó csapat 2,5 millió forint büntetést is kapott.

Az elektromos halászat amúgy Magyarországon csak kutatási céllal engedélyezett, a halállomány felmérésére használják, hiszen az áramütés csak elkábítja a halat, utána magához tér.

Két éve Zamárdinál hasznát is vették az eszköznek, ott ugyanis ívási időszakban sok ponty úszott fel egy patakba, ám visszamenni már nem tudtak, és idővel oxigénhiányos állapotba kerültek. A szakemberek árammal kábították el a halakat, majd visszaszállították a magyar tengerbe.