Kapitális pontyot fogott ki a Tiszából egy magyar horgász

Ratkai Miklós nemrég egy 21,80 kilós és 86 cetiméteres pontyot fogott a Tiszán. Az abádszalóki horgász elmondása szerint a hal nem adta magát könnyen – jelent meg az index.hu hasábjain. 

Kukoricára kapott, így akadt horogra a nagy hal Kisköre alatt, mesélte Ratkai Miklós, aki azt is elárulta, hogy rendszerint csónakból pecázik. Úgy véli, hogy rendkívül fontos a helyismeret a Tiszán annak, aki igazán nagy halat szeretne zsákmányolni.

„Jó erőben volt ez a nagy ponty, közel ötszáz métert kellett utánamennem a csónakkal, amíg ki tudtam venni. Gyönyörű példány volt, nem is látszott rajta semmi pikkelyhiba. Természetesen visszanyerte a szabadságát, a pontynál egyébként is 70 centiméter a fogható méret felső határa. De nemcsak én fogtam nagy halat, több ismerősöm is örülhetett 15-20 kiló körüli példányoknak”

– idézte Ratkai Miklóst a Pecaverzum.

A törökszentmiklósi Horváth Richárd tigrismogyoróval és kukoricával csalizott horgán pedig egy 10,19 kilós ponty akadt fenn, jegyezte meg a szakportál.

„Elég szeles idő volt aznap, de azon a helyen, ahol horgásztunk, a kanyarban a tölgyfák felfogták. Tizenkét-tizenhárom fok lehetett, és párás volt a reggel. A hal vehemens kapás után keményen húzott, bele is úszott egy akadóba. Szerencsére ki is szabadult. Negyedóra fárasztás után sikerült is megszákolni”

– emlékezett vissza a férfi a fogás pillanataira.

Egy nagyon profi applikáció érkezik a horgászoknak

Az alkalmazás ingyenes lesz, és a legfontosabb funkciók eléréséhez az sem szükséges, hogy a víz partján internetkapcsolattal rendelkezzünk – adta hírül az agroinform.hu

A digitális fogási naplóval kapcsolatban derültek ki részletek a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) október 26-ai választmányi ülésén, ahol bemutatták azt az applikációt, melyet a horgászok fogásaik rögzítésére és sok egyéb másra használhatnak majd – írja a pecaverzum.hu. Az alkalmazás fejlesztés alatt áll, de a főbb funkciók próbaüzemben már működnek.

Az applikáció összeköttetésben lesz a HORINFO-val, így a horgász által feltöltött adatok oda is azonnal felkerülnek. Fontos azonban, hogy a helymeghatározás be legyen kapcsolva a telefonon. Láthatók lesznek a személyes adatok, az érvényes állami és területi jegyek, turistajegyek, versenyzői engedélyek.

A mobilalkalmazás egyik menüpontjában interaktív területijegy-vásárlás is elérhető lesz. Egy másik fül alatt a korlátozás alá vont területek lesznek láthatók térképes megjelenítéssel.

A horgász az applikációban be tudja majd jelölni a kedvenc helyeit, hogy később könnyen visszatalálhasson az adott területre.

digitális fogási naplóban azok a lehetőségek jelennek meg, amelyek a horgásznak a rendelkezésére állnak, egyben kötelezettségei is. Itt rögzíteni kell a horgásznapokat és a fogásokat is.

Újabb áremelkedés vár a horgászokra

Az áremelkedés a területi jegyárakat és az országos jegyrendszert is érinti.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) október 26-ai választmányi ülésének jegyzőkönyve szerint a 2024-es állami horgászjegyek ára változatlan marad, viszont maximálisan 15 százalékkal emelkedhetnek a területi jegyárak, és drágulás várható az országos jegyrendszerben is – jelent meg az agroinform.hu oldalon. 

„A kizárólag a HORINFO szakrendszeren keresztül megvásárolható állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy, fogási napló díjait – a Mohosz javaslatára is figyelemmel – az Agrárminisztérium határozza meg, azokat a Vhr. 12. melléklete tartalmazza. 2024. 01. 01-től az állami horgászjegy és az állami halászjegy éves díja 5000 forint, a turista állami horgászjegy időszaki díja 3500 forint, a (halász és horgász) fogási napló éves díja 500 forint. Az állami horgászjegy és az állami halászjegy díjának megfizetése alóli személyi mentesülés, valamint az emelt díjak alkalmazásának eseteit jogszabály határozza meg”

– olvasható a Mohosz választmányi ülésének jegyzőkönyvében, írja a pecaverzum.hu.

Az egységes szövetségi hozzájárulás (ESZH) mértéke sem változik jövőre: marad 5500 forint.

„A 2017. 01. 01-től bevezetett horgászszövetségi és tagszövetségi tagdíjalapot egyaránt képező ESZH általános mértéke 2024. 01. 01-től 5500 forint/fő/év. Az ESZH megfizetésére 2019-től minden olyan, az adott naptári évben állami horgászjegyet vagy állami halászjegyet váltott, a Mohosz szervezeti rendszerébe tartozó horgász, valamint rekreációs halász kötelezett, aki az állami horgászjegy, illetve állami halászjegy díjának megfizetése alól a 2013. évi CII. törvény alapján nem mentesült”

– áll a jegyzőkönyvben.

Azonban 2024-ben tovább emelkedhetnek a területi jegyek árai, és az országos jegyrendszerben is drágulásra lehet számítani. 

„A Mohosz haszonbérletben lévő, horgászati hasznosítású halgazdálkodási vízterületek (közvetlen hasznosítású vízterületek), valamint a Mohosz haszonbérletben lévő, horgászszervezeti alhaszonbérleti jogviszonyú vízterületek (alhaszonbérleti vízterületek) vonatkozásában a Választmány keretszabályként jóváhagyta, hogy a 2024. évi területi jegyek és kiegészítő jegyek (együtt: területi jegyek) árai a halgazdálkodási hasznosítók döntése alapján a halgazdálkodást, horgásztatást érintő inflációs hatások részbeni kompenzálására legfeljebb 15 százalékos mértékben emelkedjenek”.

A Pecaverzum információi szerint az országos jegyrendszerben történő értékesítésben is várható áremelés.

Országos compó rekord dőlt meg a Duna-ágon

Újabb szenzáció a Duna-ági rekordlistán! Október 21-én, szombaton este a Rózsa-szigeten horogra akadt az RSD újkori rekordlistájának legnagyobb compója! A 3,48 kg súlyú, 48 cm hosszú haldoktor Szabó Krisztián horgásztárs bojlis szerelékét vette fel, és 5 perces csónakos fárasztás után sikerült partra emelni, majd halőri hitelesítés után visszaengedni.
Ez a gyönyörű fogás a MOHOSZ hivatalos abszolút listájának a legnagyobb compója lesz, vagyis újabb országos rekordot jegyezhetünk fel a Ráckevei Duna-ágról!

Szeretsz a Balatonnál, Zamárdiban horgászni? Akkor van egy jó hírünk! – galériával

Már több mint 150 ezer kilogramm halat telepítettek idén a tóba, többek közt Zamárdinál is! Október 20-ig idén összesen a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 151 578 kilogrammnyi hallal járult hozzá a Balaton ökoszisztémájához a 300 ezer kilogrammos éves telepítési kötelezettségből – írja a balatonihal.hu. és annak nyomán az infostart.hu. 

Pénteken Zamárdiban, a Hethland Üdülő melletti partszakaszon telepítettek 6640 kilogramm mennyiségű tükörpontyot a Balatonba, de „balatoni sudár” és „varászlói tükörpontyok” is kerültek a tóba. Az ünnepi hétvége után kedden csaknem 13 tonna háromnyaras ponty került a vízbe.

Az elmúlt napokban a Balaton mindhárom medencéjébe érkeztek tükörpontyok:

  • Nyugati medence – Keszthely
  • Középső medence – Révfülöp, Balatonlelle
  • Keleti medence – Zamárdi

Méretes harcsák akadtak horogra Pusztaszentlászlón

Szebbnél szebb harcsákat fogott a közép-zalai Pusztaszentlászlón található Felső-tóból az utóbbi időben a helyi Haladás Horgász Egyesület tagja, Molnár István – adta hírül a zaol.hu.

A szerencsés pecásnak többek közt egy 40 és egy 22 kilogrammos ragadozót is sikerült a partra terelnie.

Méretes harcsák Pusztaszentlászlón

Kép: Molnár István a kifogott harcsákkal
Forrás: Haladás Horgász Egyesület

 

Több mint egy mázsát nyom a fehérvárcsurgói harcsaóriás

Majdnem két és fél méteres harcsa óriást akadt egy szerencsés horgász horgára Fehérvárcsurgón, a hatalmas hal súlya csaknem egy mázsa.

Óriás ragadozót fogtak pergetéses módszerrel Fehérvárcsurgón – írta a Halazin. Kucsák László horgász az idei év legjobb napját élhette át köszönhetően az orbitális méretű fogásnak. A horgász egy verőfényes napon kezdett neki a pergetésnek a Fehérvárcsurgói víztározó sekélyebb részén, de nem jött semmi kapás a reggel folyamán. Ennek okán fordult László a mélyebb vizek felé, legfeljebb 15-20 percet töltött egy-egy részen mert azt tapasztalta korábban, hogyha kicsit is éhes a harcsa, az kiderül az első pár dobásból.

Délelőtt 11 óra körül egy 5 méter körüli vízen, a fenék közelében vezetett Fox Rage Replicant 16 centiméteres csalira éhezett meg a harcsa. 1 óra 40 percig tartott a fárasztás. Nem volt könnyű dolga Lászlónak, egyedül horgászott, így nem volt, aki segítsen a harcsa partra húzásában. Végül megadta magát a halszörny. Az óriás hossza 237 centiméter, kerülete 118 centi, tömege 101,1 kilogramm volt. Miután a horgász partra emelte, elkészültek az ilyenkor szokásos fotók, megtörtént a mérlegelés, majd a gigahalat Kucsák László visszaengedte a tóba.

 

Újra horgászható lesz az osztrák tulajdonból visszaszerzett Döröskei-tó

Mérföldkőhöz érkezett a Döröskei-tó: megérkeztek az első „lakók”, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) összesen 468 kilogramm pontyot telepített – adta hírül a pecaverzum.hu és annak nyomán a magyarjelen.hu. A vízterület korábban osztrák tulajdonban volt, de mostanra a Mohosz lett az állami vagyonkezelője. 84 millió forint értékben végeztek felújításokat, 20 évre megkapták a vízjogi üzemeltetési engedélyt és 2027 végéig elfogadtatták a halgazdálkodási tervet.

A Döröskei-tó 2018-ban került osztrák magántulajdonból magyar köztulajdonba, első állami vagyonkezelője, egyben a rehabilitációt célzó MAHOP projekt kidolgozója, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság volt. A Mohosz 2021-ben lett a tó állami vagyonkezelője, és ezt követően az elnyert, mintegy 64 millió forintos MAHOP-projekt új gazdája is.

A Vas vármegyei Döröskei-tó a község határában található, ahol a Bogrács-patak vizét 1976-ban tóvá duzzasztották. A terület évtizedekig turisztikai központként, fürdésre, pihenésre szolgált, végül osztrák kézbe került. A víztározó szerves és meghatározó részét képezi a Rába és Csörnöc-völgy és a Kemeneshát találkozásánál elhelyezkedő jellegzetes nyugat-dunántúli tájnak.

A tó műszaki létesítményeinek felújítása előtt a tó teljes leürítésére és szakszerű lehalászásra, halmentésére is sor került, amelynek keretében a pályázati célokkal összhangban 3413 kilogramm vegyes korosztályú ezüstkárász szakszerű eltávolítása is megvalósult.

A műszaki felújítási munkálatok bruttó 84 millió forintba kerültek, ebből a MAHOP biztosított közel 64 millió forintos EU-s és hazai támogatást. A projekt eredményeként a tó vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott 20 évre, majd a következő mérföldkőként elkészült a tó halgazdálkodási terve, amelyet a szakhatóságok 2027. december 31-ig jóváhagytak.

A hatályos halgazdálkodási tervvel összhangban megérkeztek a tó első új „lakói”, összesen 468 kilogramm 4-5 kilogramm közötti extra pontyok formájában.

Dománé Tóth Erika, Döröske polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzat, a falu lakossága és az üdülőtulajdonosok is örülnek a tóval kapcsolatos pozitív változásoknak.

130 kilós halat fogtak Texasban, rekordot döntött a horgász

Óriási aligátorhalat fogtak ki Texasban, amellyel megdőlt egy horgászrekord – adta hírül az origo.hu.

Mint írják, a Kentuckyban élő Art Weston Kelet-Texasba utazott, hogy egy szakértő hivatásos horgász, Kirk Kirkland kapitány segítségével kifogjon egy aligátorhalat.

Szeptember 2-án Weston csatlakozott Kirkland-hez és kihajóztak a Sam Rayburn-tóhoz egy hatalmas hal kifogásának reményében.

Ez az egyik olyan faj, amelyért a világ minden országából utaznak az emberek, hogy kifoghassák, és nekünk van a legjobb állományunk itt, a Trinity folyóban

– mondta Kirkland.

Weston és Kirkland csaknem három órán át küzdött a horogra akadt hallal.

Mindkét férfi tudta, hogy valami nagyméretűvel van dolguk, az azonban csak több, mint két óra után tudatosult bennük, hogy valójában milyen hatalmas állatot próbálnak kihúzni a vízből.

Miután a horgászok visszatértek a nagy fogással a partra, megtippelték, hogy mennyi lehet a hal súlya.

MEGDÖBBENTEK, MIUTÁN LÁTTÁK, HOGY A SZÁM ELÉRTE A 128 KILOGRAMMOT, AMI EGY ÚJ REKORDOT DÖNTÖTT MEG.

A hal 254 centiméter hosszú volt.

A mérés és a közös fotó után Weston és Kirkland visszaengedték fogásukat a vízbe – írja a Fox News.

Meglepő eredményre jutottak a kutatók: így változik a Balatonban a süllők állománya

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mikroszatellit markereket felhasználva vizsgálták meg a Balaton méltán híres halfajaként számontartott süllőállomány genetikai állapotát – olvasható a hellovidek.hu cikkében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 1960-as és 70-es évek halpusztulásai és a populáció megújulását támogató telepítések – a tóból nyert ikra keltetése, felnevelése és visszahelyezése – nem befolyásolták jelentős mértékben az állomány genetikai sokféleségét. A genetikai adatok elemzése megerősíti a haljelöléses vizsgálatok tapasztalatait, miszerint az állományon belül egy kelet–nyugati irányú migráció mutatható ki. Az eredményeket bemutató tanulmány a Hydrobiologia folyóiratban jelent meg. 

A fogassüllő (Sander lucioperca) Eurázsia édes- és brakkvizeinek fontos csúcsragadozó halfaja, amely gazdasági szempontból is jelentős értékkel bír. Korábbi kutatások rámutattak, hogy a Balatonban élő süllőállomány egészen különleges, európai szinten is jól elkülönülő genetikai állománnyal rendelkezik. Ugyanakkor ez idáig nem álltak rendelkezésre információk az itteni süllőállományok populációs szerkezetéről és genetikai sokféleségéről.

A kutatók által végzett mostani vizsgálatok eredményei alapján a fogassüllő balatoni állományai metapopulációs rendszert alkotnak, amelyben csak a Keszthelyi-medencében élő állomány mutat bizonyos mértékű elkülönülést.

Úgy tűnik tehát, hogy a süllő mozgása és elterjedése szorosan összefügg a tóban megfigyelhető trofikus gradienssel. A nyugati állomány elkülönülése a jobb táplálékellátottsággal, valamint a tó egyedi szerkezetével is magyarázható. A kutatás eredményei fontos adatokkal járulnak hozzá a balatoni süllőállomány hosszú távú fentarthatóságát megalapozó menedzsment kidolgozásához.

Címlapkép: HUN-REN Sajtó