Izgalmas napon vannak túl a IX. Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa versenyzői, lezajlott az első forduló, görbültek a botok, kattogtak a fényképezőgépek az egyre sokasodó haltömeg és a büszke mosolyok előtt, lélegzetvisszafojtva zajlottak a mérlegelések és megszülettek az első nap szektoreredményei.
A díjazás ezek alapján sem marad el a mai 2. forduló utáni eredményhirdetésen és díjkiosztón, de aki a végső helyezések között (is) dobogós szeretne lenni, annak ma is csúcsra kell járatnia a felszerelését.
A 2. forduló szektorhelyeit már elfoglalták a versenyzők, zajlik a felkészülés, de addig is tekintsük át a tegnapi nap szektoronkénti eredményeit (A-F) néhány jól sikerült fotó társaságában (a kis képekre kattintva nagyban is megtekinthetők):
Idén már a kilencedik alkalommal szerveztük meg Zamárdi végtelenbe nyúló partján a Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupát. A rendezvény szerdai, kihelyezett tanítási napját a csütörtöki regisztráció követte, szép lassan beérkezett minden jelentkező. A hat országból származó közel 100 horgász között minden esztendőben vannak szép számmal új bemutatkozók is, de még többen olyanok, akik évek óta hazajárnak a versenyre.
Nekik nem újdonság sem a helyszín, sem a programpontok, sem pedig az, hogy a megmérettetés hetében a pénteki nap a mindenki számára kötelezően érvényes edzésnap. Ez persze kiválóan alkalmas arra is, hogy a pecásaink felmérjék a terepet, a víz mélységétől kezdve az időjárási viszonyokig, és amikor már élesben megy a móka, a lehető legcélravezetőbb eszközeiket, trükkjeiket vessék be a verseny 1. és 2. napján.
És persze, ami még izgalmasabbá teszi az egészet, az a szektorok kisorsolása, hogy kinek hogyan kedvez a reggeli FCMS rendszerű szerencsekerék, mely mind az edzésnapon, mind a két forduló napján fordul egy jó nagyot.
De beszéljenek a képek, hiszen az edzésnapunkon is készültek remek fotók, nem is akármilyenek, íme egy remek fogás története:
Az idei Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa is jobbára a felnőtt horgászok bajnoksága, azonban az ifjú halvadász generáció oktatását is legalább annyira fontosnak tartjuk, mi, szervezők. Úgy hisszük, hogy a pecát nem lehet elég kicsi korban kezdeni, de nem csak gyakorlati tudásra van ehhez szükség, hanem némi elméletre is, amelya Balaton élővilágát, a horgászat alapjainak, szabályainak megismertetését is jelenti.
Így hát a korábbi évekhez hasonlóan idén is kifejezetten gyermekeknek szóló, interaktív programokkal vártuk a Fekete István Általános Iskola diákjait. A hétvégén megrendezendő IX. Nemzetközi Hethland Feeder Kupa kapcsán minden program a halakhoz, a horgászathoz és a vízi élővilághoz kapcsolódott, de sok más hasznos ismerettel felvértezve térhettek vissza az iskolába a gyerekek.
Ha azt mondjuk, Matula bácsi, nincs az az iskoláskorú vagy kicsit régebb óta fiatal, aki fel ne kapná a fejét és tudná azonnal, hogy a Tüskevár című regény egyik főszereplőjéről beszélünk. Ma is él és virul, sőt, oktat a horgász és halgazdálkodó körökben is jól ismert Bodó Iván. A rendezvényünk állomásai közül az egyik legnépszerűbb és az egyik leginkább várt előadás illetve foglalkozás az övé.
Évről évre visszajár tehát hozzánk, hogy interaktív és játékosan tanító módszerekkel vezesse be a gyerekeket a halak és vizeink élővilágába. A kicsik pedig tátott szájjal hallgatják és isszák a szavait, melyeket látványosan szemléltet is, megfűszerezve mindezt kellemes humorával, jó kedélyével, egy pillanat alatt megtalálva a közös hangot a gyerkőcökkel.
Elmondása szerint a Hethland Zamárdi Üdülő minden alkalommal visszarepíti őt a gyermekkorába, amikor is felidézi a csodás, nagypapájához fűződő emlékeit, hiszen annak idején rengeteg időt töltött Zamárdiban és kifejezetten az akkori Vasutas Szakszervezeti Üdülőként működő épületegyüttesben. A levegővel együtt szívta be magába a Balaton, a vízi élővilág, a halak iránti olthatatlan szeretetet. És ahogyan az említett regény főhőse, ő is szenvedélyesen tanítja a felnövekvő horgász generációt, bővíti ismereteiket.
Gubányi Katát szintén nem kell bemutatnunk egyetlen Zamárdiban vagy a környékén élő kicsinek vagy nagynak, mert aki akár csak egy városi rendezvényen, a Zamárdi Tájház eseményein illetve családi napon járt már, egészen biztosan találkozott vele, és gyermeke, unokája pedig részt vehetett valamely általa vezetett kézműves foglalkozáson.
A kézműves feladatok összeállításánál Kata ismét gondolt a korosztályok eltérő készség illetve képesség szintjére, így érthető, hogy a negyedikesek kicsit nehezebb összeállítású papírból készült figurát készítettek, mint elsős kis társaik. De kortól függetlenül ügyesen és lelkesen színeztek, vágtak, ragasztottak a csemeték, csak úgy égett a kis kezük alatt a munka. olykor a tanító nénik is besegítettek egy-egy mozzanatnál, de ez csak természetes, a végeredmény és a sikerélmény az első és a legfontosabb.
Csupa-csupa esztétikus és mutatós, de egyben jópofa játék került ki a gyerekek keze alól, amit aztán hazavihettek és megmutathatták otthon. Az alábbi képek is arról tanúskodnak, hogy mennyi ügyeskezű kisiskolás él illetve tanul Zamárdi városában, és hogy érdemes az ilyen jellegű eseményeket is életben tartani, igazi örömforrást jelent az alkotó tevékenység kicsinek és nagynak egyaránt.
És ha már horgász gyakorlattal kezdtük a beszámolót, azzal is fejezzük be. Egyik visszatérő horgász versenyzőnk neve sokak számára ismerős lehet, aki szintén rendszeres résztvevője a Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupának, annak egészen biztosan. Laki Jánosról van szó, aki az idén ismét vállalta, hogy Varga Gyuri bácsihoz hasonlóan ő is gyakorlati foglalkozással örvendezteti meg a kis nagyérdeműt. A Hethland Üdülő hátsó teraszán egy asztalon különféle etetőanyagok sorakoztak, mindenféle színben és csomagolásban.
Így nem nehéz kitalálni, hogy a téma eköré épült, a róluk szóló kis elméleti tudás mellett az etetőanyag összeállítása, összegyúrása, annak rendje-módja volt a „tanítási óra” anyaga. A gyerekek tátott szájjal figyeltek és a végén örömmel szimatoltak bele az ajándékba kapott kis tégelyekbe, melyekben természetesen pár szemcse etetőanyag lapult.
Ezúton is nagyon köszönjük a minden gyermeket megmozgató játékokat, a lebilincselő programokat, melyekért a kicsiket kísérő tanító nénik is nagyon hálásak voltak.
A hagyománnyá vált Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa elsősorban a felnőttek megmérettetését állítja a középpontba, azonban a feltörekvő horgász generáció kinevelését legalább annyira fontosnak tartjuk, mi, szervezők. Azt valljuk, hogy a pecát nem lehet elég korán, elég fiatalon kezdeni, de a gyakorlati tudás mellett a Balaton élővilágának, a benne élő halaknak az ismeretére, és a horgászat alapjainak bemutatására, elsajátíttatására is szükség van.
Ennek fényében a korábbi évekhez hasonlóan idén is kifejezetten gyermekeknek szóló, interaktív programokkal vártuk a Fekete István Általános Iskola diákjait. A hétvégén megrendezendő IX. Nemzetközi Hethland Feeder Kupa kapcsán minden program a halakhoz, a horgászathoz és a vízi élővilághoz kapcsolódott, de sok más hasznos ismerettel felvértezve térhettek vissza az iskolába a gyerekek.
Idén mintegy 101 alsó tagozatos csemete vett részt a párhuzamosan zajló előadásokon és interaktív foglalkozásokon, többek között a Hethland VSZ Üdülő elülső teraszán zajló távdobó foglalkozáson.
A különleges sportág versenyzőjeként öregbíti évtizedek óta a magyar horgászsport és Baja hírnevét Varga György casting világbajnok. Dobásait nemcsak a vízparton csodálhatjuk, hanem a versenypályán is. Annak idején kisgyerekként a focilabda helyett a pecabotot választotta, és milyen jól tette! Napjainkban is aktívan versenyez és tudását szívesen adja át a felnövekvő horgásznemzedéknek, sőt, állítólag halászléfőzésben is igazi mester. Varga György többszörös casting világbajnok és OB magyar bajnok is fantasztikus gyakorlattal is megfűszerezett előadással örvendeztette meg a Fekete István Általános Iskola alsó tagozatos tanulóit. Szinte minden gyermek kipróbálta a távdobás tudományát Gyuri bácsi instrukciói alapján, és meglepő vagy sem, de a lányok szemlátomást ügyesebbnek bizonyultak. Úgy tűnt, jobban megfogadták Gyuri bácsi szavait, és igyekeztek aszerint dobni, míg a fiúk kicsit nagy mellénnyel fogtak neki a feladatnak, azt gondolván, hogy ők segítség nélkül is boldogulnak. Az eredmény azonban nem őket igazolta és bizony a lányok, sőt az egyik tanító néni is jóval nagyobb sikereket könyvelhetett el.
Előadóink közül Somlai Szilárd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Ökoturisztikai és Környezetnevelési Osztályáról érkezett hozzánk. Első körben elgondolkodtató kérdéseivel feltérképezte a gyerekek tudását afelől, hogy mit és mennyit tudnak elsősorban a Balatont környező természeti kincsekről, az egyes növény-és állatfajokról és hogy miért kiemelt fontosságú a védett fajok megóvása. Ezután pedig valóban hozzájuk igazított tematikával, játékokkal bővítette az ismereteiket, sőt, számos szemléltető eszközzel is színesítette az általa tartott foglalkozást. A gyerekek pedig láthatóan élvezték a játszva tanulást, örömmel sürögtek-forogtak a hosszúkás asztalsor körül.
Előadónk sok érdekességgel bővítette a tanító nénik ismereteit is, akik legalább olyan csillogó szemmel figyelték, hallgatták Somlai Szilárdot.
A Balatonról és a halakról szóló játékos rejtvények mellett a megfigyelőkészség, a kreativitás, az esztétikai élmények, a vizuális kultúra is szerepet kapott az eseményen, mely két egymás mellett elhelyezett asztalsoron mozgatta meg az oda sereglő gyerekek fantáziáját. Lehetetett színezni – természetesen a fő témákat érintő képeket – játékos rejtvényeket megfejteni, szavakat keresni a betűdzsungelben, puzzle-t kirakni illetve alapos megfigyelés során megkeresni két tavi élővilágot bemutató kép közötti eltéréseket.
Tizedik, jubileumi alkalommal startol el az Adventer & fishing International Balaton Carp Cup. A kedvező időjárási előrejelzések miatt sokan abban bíznak, hogy megdőlhet a balatoni pontyrekord- adta hírül a ripost.hu.
Idén több mint 25 országból érkeznek csapatok, Kazahsztántól Angliáig, Norvégiától Dél-Afrikáig a világ legnagyobb pontyfogó versenyére, amelyet április 21-27-ig kísérhetnek figyelemmel az érdeklődök. Ezúttal 300 csapat teszi próbára horgásztudását, „körbeülve” a Balaton szinte teljes partszakaszát. A pontyok szerelmesei közel 140 órát töltenek majd a tó ölelésében azért, hogy megfogják, majd egy fénykép elkészítése után visszaengedjék a Balatonba az onnan kifogott óriáspontyokat. A jubileumi verseny értékelésébe minden 10 kg feletti ponty számít, a legtöbbet fogó csapat pedig mesés főnyereménnyel is gazdagabb lehet. Ezen kívül a legnagyobb tő- és tükörpontyot kifogó együttes is díjazásban részesül.
A hivatalos tórekordot idén márciusban a 34.8 kg-os, Fonyódnál fogott hallal állították fel. Akár ennél nagyobb pikkelyes is horogra akadhat a versenyen, ahol végletekig kiélezett, izgalmas küzdelemre számíthatnak az esemény követői.
Az IBCC történéseiről idén is élő televíziós közvetítés formájában tájékozódhatnak az érdeklődők, míg a friss fogási eredmények az ibcc.hu oldalon is nyomon követhetők. A Fishing&Hunting televíziós csatornán három nyelven sugárzott, másfél órás adások, a verseny ideje alatt minden nap 20 órakor kezdődnek, bemutatva az aktuális versenynap legizgalmasabb történéseit, fejleményeit.
A megnyitó április 20-án, 15:30-kor a Club Tihany Wimbledon termében veszi kezdetét a sorsolással, másnap pedig a kihúzott horgászhelyeken kezdetét veszi a majd egy héten át tartó verseny.
A kereskedelmi célú halászat 10 évvel ezelőtti megszüntetése óta a Balaton halállománya egyre erősödik. A pontyok életfeltételeinek és súlygyarapodásának kedvez, egy az utóbbi években elszaporodott invazív kagylófaj, amely kiváló minőségű táplálékot nyújt az uszonyosoknak. Emellett a tudatos halgazdálkodás és a komoly halőrzés is hozzájárul ahhoz, hogy a világ pontyhorgászainak talán legvágyottabb helyszíne lett a magyar tenger.
Az előnevelt csukák mellett, több mint 10 tonna háromnyaras pontyot is telepítettünk ma a Balatonba- adta hírül a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az oldalán, a balatonihal.hu weboldalon.
A mai napon Keszthelyen, az Akvárium Apartmanházak kikötőjében telepítettünk háromnyaras pontyokat.
A két fuvarral összesen, 10 077 kg halat engedtünk le a halszállító autókról a Balatonba.
Az előnevelt csukatelepítési beszámolóval a munka végeztével jelentkezünk.
Megtarthatók lesznek, ha egy feltétel teljesül. A halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része – jelentette ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke március 20-án a Balatonon megtartott VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja rendezvényen, írja a Pecaverzum és annak nyomán a berek.hu.
Szűcs Lajos azt mondta, a mezőgazdasági támogatások jelentős részéből a halas szakma kimaradt; véleménye szerint a halászati operatív programot nem szabadna különválasztani az agráriumétól. Zajlanak az egyeztetések, hogy a szükséges forrásokat megkapja a halas szakma is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodás komoly eredményeket mutatott fel az elmúlt időszakban, beszélt továbbá arról is, hogy a horgászturizmusban gazdasági szempontból komoly lehetőségek rejlenek, hiszen például a balatoni horgászidény kitolásával a vendéglátás komoly bevételekkel számolhat.
Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója, a Mohosz elnökhelyettese elmondta, hogy reményeik szerint még az idei év első felében megtörténik a források biztosítása.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója a balatoni halállománnyal kapcsolatban beszélt az érzékeny halfajok telepítéséről, többek között az általa legnagyobb sikernek tartott menyhal újrahonosításáról, amely program hat éve indult el. Az első telepítések már 80 dekagrammosak, és az egész Balaton területén fogtak már menyhalat. Várhatóan hamarosan 2-2,5 kilogrammos menyhalak is lesznek a tóban.
A Balatonból fogott menyhal megtartható lesz egy feltétel teljesülése esetén
„Egyelőre még tiltja a balatoni horgászrend a menyhal megtartását, de amint sikerül a kutatóknak tetten érni természetes úton kikelt menyhalivadékot a Balatonban, fel fogjuk oldani ezt a korlátozást”
– nyilatkozta Nagy Gábor, a BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője még 2022-ben.
A program részeként Tihanynál egy kompról ponty-látványtelepítés zajlott, melynek keretében négy tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepítettek a szakemberek a Balatonba.
Évente 35-40 helyen telepítenek halat a Balatonba: tavaly 300 tonna pontyot, 13 tonna süllőt, 270 ezer csukát, két mázsa compót, 3000 balint, valamint kősüllőt és menyhalat. Ezenfelül a Kis-Balatonba 250 ezer ponty, illetve 100 ezer süllő és csuka került.
Összefoglalót tett közzé az elmúlt év halőrzési munkájáról honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.). 2023-ban 296 esetben kellett szabályszegés miatt intézkednie a halőröknek, a renitens horgászokra pedig több mint 12 millió forint halvédelmi bírságot szabtak ki – olvasható a pecaverzum.hu összesítésében.
2023-ban összesen 296 szabályszegést észleltek a BHNp Zrt. halőrei, és nyolc büntetőügyre is sor került. A feljelentések mellett sokszor éltek a figyelmeztetés lehetőségével azoknál a szabályszegéseknél, amelyek nem voltak törvénysértések.
Intézkedések száma (2014-2023):
Tavaly az elmúlt évtized második legnagyobb összegű halvédelmi bírságait szabták ki összességében, ami 12,3 millió forint volt. Ez duplája a 2022-es összegnek és nagyjából megegyezik a 2021-essel. A legtöbbet 2020-ban kellett fizetnie a szabálytalan horgászoknak, 19,2 millió forintot.
A halgazdálkodási hatóságok által kiszabott halvédelmi bírságok a 2023. évi szabályszegések miatt eddig 1644 hónap horgászattól való eltiltást is tartalmaztak. (Vannak még folymatban lévő ügyek.)
Az év során a legnagyobb számban előforduló szabályszegés az engedély nélküli horgászat volt, ebbe a kategóriába sorolják azokat is, akik csak területi jeggyel nem rendelkeztek.
Még mindig kiemelkedően sokan nem tartják be a használható felszerelések számának korlátozását. Volt arra példa, hogy egy illetőt egyszerre hat felszerelés használata közben vontak ellenőrzés alá.
A lista harmadik helyén a fogási napló vezetésének hiányossága áll, majd ezt követi az őrizetlenül hagyott felszerelések és egyéb horgászrendi szabályszegések miatt indított eljárások.
A szabályszegések típusait áttekintő táblázatban csak azok a szabályszegések szerepelnek, amelyekből legalább tíz intézkedés történt az évben, és egy intézkedés akár több típusban is szerepelhet akkor, ha a feljelentett egyszerre több szabályszegést is elkövetett.
2023-ban rekordot állítottak fel az egy év során, egy emberrel szemben kiszabott halvédelmi bírság mértékében. Egy Veszprém Vármegyei lakossal szemben 2023-ban négy feljelentés után 2,2 millió forint bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság. Ő már eltiltással kezdte az évet, de az engedély nélküli horgászatnál sem állt meg, hiszen használható felszerelések számámak korlátját is rendszeresen megszegte.
Az egy személlyel szembeni intézkedések számát azonban nem ő vezeti, hiszen egy Somogy vármegyei lakossal szemben hat alkalommal tettek feljelentést, az ő esetében azonban még nem értek véget a hatósági eljárások.
A jegyzőkönyveket áttekintve megállapították, hogy 33 esetben az ellenőrzött személy több szabályt is megsértett, ebből négy esetben hármat is (ezek a számok az összefoglaló táblázatban is megjelennek). A feljelentett személyek közül húsz külföldi állampolgár volt.
A BHNp Zrt. természetesvízi halgazdálkodási területe 62.800 hektár és két nagy tömbre különül el, a Balatonra és a Kis-Balaton I. ütemre. Persze számos kisebb-nagyobb vízterület csatlakozik ehhez (Nyugati-övcsatorna, Hévíz-folyás, stb.). A Balaton partvonala 235 kilométer hosszú.
Az ellenőrzési területet jelenleg hét halőri körzetre osztották, ahol egy-egy járőrpár dolgozik. A szolgálat rendelkezik páronként egy gépjárművel, kisgéphajóval és/vagy elektromos meghajtású csónakkal.
Egy páros az év során a haltetemek begyűjtésével foglalkozik, így mentesítették a további hét párost ettől a mindennapi feladattól. A halőri szolgálat feladata a tavasszal a Nyugati-övcsatornán lévő időszakos halrács üzemeltetése is.
A BHNp Zrt. 2023-ban új feladatként kezdett bele a törpeharcsa-ivadékok begyűjtésébe, mely a napi ellenőrzési munkába remekül beilleszthető volt. Így mintegy 270 ezer ivadékkal csökkentették a balatoni állományt.
„A kollégák jó tapasztalatokra tettek szert, hogy ezt a feladatot még hatékonyabban tudjuk végezni 2024-ben” – írták a beszámolóban.
Már több mint 150 ezer kilogramm halat telepítettek idén a tóba, többek közt Zamárdinál is! Október 20-ig idén összesen a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 151 578 kilogrammnyi hallal járult hozzá a Balaton ökoszisztémájához a 300 ezer kilogrammos éves telepítési kötelezettségből – írja a balatonihal.hu. és annak nyomán az infostart.hu.
Pénteken Zamárdiban, a Hethland Üdülő melletti partszakaszon telepítettek 6640 kilogramm mennyiségű tükörpontyot a Balatonba, de „balatoni sudár” és „varászlói tükörpontyok” is kerültek a tóba. Az ünnepi hétvége után kedden csaknem 13 tonna háromnyaras ponty került a vízbe.
Az elmúlt napokban a Balaton mindhárom medencéjébe érkeztek tükörpontyok:
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mikroszatellit markereket felhasználva vizsgálták meg a Balaton méltán híres halfajaként számontartott süllőállomány genetikai állapotát – olvasható a hellovidek.hu cikkében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 1960-as és 70-es évek halpusztulásai és a populáció megújulását támogató telepítések – a tóból nyert ikra keltetése, felnevelése és visszahelyezése – nem befolyásolták jelentős mértékben az állomány genetikai sokféleségét. A genetikai adatok elemzése megerősíti a haljelöléses vizsgálatok tapasztalatait, miszerint az állományon belül egy kelet–nyugati irányú migráció mutatható ki. Az eredményeket bemutató tanulmány a Hydrobiologia folyóiratban jelent meg.
A fogassüllő (Sander lucioperca) Eurázsia édes- és brakkvizeinek fontos csúcsragadozó halfaja, amely gazdasági szempontból is jelentős értékkel bír. Korábbi kutatások rámutattak, hogy a Balatonban élő süllőállomány egészen különleges, európai szinten is jól elkülönülő genetikai állománnyal rendelkezik. Ugyanakkor ez idáig nem álltak rendelkezésre információk az itteni süllőállományok populációs szerkezetéről és genetikai sokféleségéről.
A kutatók által végzett mostani vizsgálatok eredményei alapján a fogassüllő balatoni állományai metapopulációs rendszert alkotnak, amelyben csak a Keszthelyi-medencében élő állomány mutat bizonyos mértékű elkülönülést.
A genetikai adatok elemzése megerősíti a haljelöléses vizsgálatok tapasztalatait, miszerint az állományon belül egy kelet–nyugati irányú migráció mutatható ki. A mezotróf Keszthelyi- és Szigligeti-medencékbe telepített halak kevésbé vándorolnak, mint a keletebbre eső, oligotróf területen telepítettek.
Úgy tűnik tehát, hogy a süllő mozgása és elterjedése szorosan összefügg a tóban megfigyelhető trofikus gradienssel. A nyugati állomány elkülönülése a jobb táplálékellátottsággal, valamint a tó egyedi szerkezetével is magyarázható. A kutatás eredményei fontos adatokkal járulnak hozzá a balatoni süllőállomány hosszú távú fentarthatóságát megalapozó menedzsment kidolgozásához.
