Az előnevelt csukák mellett, több mint 10 tonna háromnyaras pontyot is telepítettünk ma a Balatonba- adta hírül a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az oldalán, a balatonihal.hu weboldalon.
A mai napon Keszthelyen, az Akvárium Apartmanházak kikötőjében telepítettünk háromnyaras pontyokat.
A két fuvarral összesen, 10 077 kg halat engedtünk le a halszállító autókról a Balatonba.
Az előnevelt csukatelepítési beszámolóval a munka végeztével jelentkezünk.
“Ezt a monstrumot, azaz harcsát itt Szegeden, a Lencsés horgásztavon sikerült megfogni. Egy óra kemény fárasztás után sikerült a csónakba emelni” – írta a szeged365.hu szerkesztőségének hétfőn kora reggel Dániel olvasójuk, aki azt is hozzátette, hogy a hal pontosan 240 centiméteres volt, valamint 81 kilogramm.
Mint írják, Dániel olvasójuk a hatalmas monstrumot vasárnap kora délután fogta a Lencsésen, majd így írt a közösségi oldalán: “hatalmas meglepetésként ma délután a pontyok mellett beköszönt ez a 240 cm hosszú, 81 kg-os óriás harcsa. Egy óra kemény küzdelem után sikerült a csónakba emelni Laci bácsi segítségével, amit ezúton is nagyon köszönök neki. Ez a hal óriási élményt adott, hiszen egy 360-as 3lbs bottal sikerült megfogni, a főzsinórom egy 0,25 mm-es Shimano technikum volt, a csali 1 szem fűszeres süllyedő bojli. Természetesen szabályosan a szájába akadt a monstrumnak”.
„Egy hatalmas, füstölős kapás törte meg az éjszaka csendjét, amikor már a házban voltam. Gyorsan kirohantam, és akasztottam, nem éreztem nagyon nehéznek, jött szépen, de azért küzdött. Gondoltam, egy vad ponty, de egy jó 15 perces fárasztás után egyszer csak megmutatta magát. Hát, leesett az állam! Velem együtt átélte az izgalmakat a párom, aki még életében nem járt horgászaton” – idézi a szaklap Gavallér Eriket.
Végül az 53,3 kilogrammos busát egy visszaengedő hálóval tudták kiemelni a vízből.
Tíz év után dőlt meg a magyar rekord. A szerencsés horgász, Molnár György március 29-én akasztotta meg a gigahalat – számolt be a fogásról a Pecaverzum és annak nyomán a berek.hu.
A déli órákban érkezett egy erőteljes kapás method feederezés közben. 15 perc fárasztás után láttam, hogy egy óriás lapát van a horgomon. Hatalmas öröm volt ekkora halat kifogni
– fogalmazott a horgász.
A hal tömege a beszámoló szerint 6,13 kiló, míg a hossza 74 centiméter volt. A horgász elmondása alapján halőri hitelesítés nem történt, de három ember látta a fogást.
A hivatalos országos rekordot Kiss Ferenc tartotta egy 6,02 kilós, 63 centiméteres példánnyal, amelyet szintén a Rábából, a jakabházi szakaszból emelt ki 2014. november 11-én.
A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének elnöke, Puskás Norbert a Pecaverzum megkeresésére azt mondta, megkérték Molnár Györgyöt, hogy az országos rekordlistára is töltse fel a fogást.
Ha ez megtörténik, és a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) hitelesnek ítéli meg a fogást, akkor új országos rekordról beszélhetünk. Közben a lapnak sikerült elérnie Molnár Györgyöt, aki elmondta, hogy már fel is töltötte az országos rekordlistára a 6,13 kilós dévérkeszeget.
Ekkorák csak a Rábában élnek. Két különböző mérleggel is mértük, így biztos, hogy nem tévedtünk, mert ugyanazt mutatta
– nyilatkozta a sikeres horgász, aki egy 150 grammos dobósúlyú heavy feeder botot használt, amelyen 0.14-es fonott damil futott, a végén 0.12-es fonott előkével, amelyre 8-as horgot kötött. A csali pedig pop-up volt.
Azt is elárulta, hogy a kapitális dévérkeszeget a Rába csörötneki szakaszán fogta, és a mérlegelés, fényképezkedés után visszaengedte a folyóba.
Nagy fogással indult az év, kapitális busát majd egy gyönyörű 20 kilós spanyol pikkelyes pontyot akasztottak. De a tavalyi év se volt „kutya”: áprilisban új pontyrekordot jegyezhettek fel a Balatonon, egy hónapra rá érkezett a „kistestvére”, aki a második lett. A pontot az I-re, a habot a balatoni pontytortára pedig a novemberi abszolútrekord tette fel. Maconka szállított Európa-bajnok halat is, de volt kapitális busafogástól kezdve, Duna-ági abszolút harcsarekordon át, potenciálisan legnagyobb, de meg nem mért harcsa is. Ám a rekorder, három és fél kilós compó mellett sem mehetünk el szó nélkül.
(Pecaverzum)
Megtarthatók lesznek, ha egy feltétel teljesül. A halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része – jelentette ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke március 20-án a Balatonon megtartott VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja rendezvényen, írja a Pecaverzum és annak nyomán a berek.hu.
Szűcs Lajos azt mondta, a mezőgazdasági támogatások jelentős részéből a halas szakma kimaradt; véleménye szerint a halászati operatív programot nem szabadna különválasztani az agráriumétól. Zajlanak az egyeztetések, hogy a szükséges forrásokat megkapja a halas szakma is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodás komoly eredményeket mutatott fel az elmúlt időszakban, beszélt továbbá arról is, hogy a horgászturizmusban gazdasági szempontból komoly lehetőségek rejlenek, hiszen például a balatoni horgászidény kitolásával a vendéglátás komoly bevételekkel számolhat.
Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója, a Mohosz elnökhelyettese elmondta, hogy reményeik szerint még az idei év első felében megtörténik a források biztosítása.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója a balatoni halállománnyal kapcsolatban beszélt az érzékeny halfajok telepítéséről, többek között az általa legnagyobb sikernek tartott menyhal újrahonosításáról, amely program hat éve indult el. Az első telepítések már 80 dekagrammosak, és az egész Balaton területén fogtak már menyhalat. Várhatóan hamarosan 2-2,5 kilogrammos menyhalak is lesznek a tóban.
„Egyelőre még tiltja a balatoni horgászrend a menyhal megtartását, de amint sikerül a kutatóknak tetten érni természetes úton kikelt menyhalivadékot a Balatonban, fel fogjuk oldani ezt a korlátozást”
– nyilatkozta Nagy Gábor, a BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője még 2022-ben.
A program részeként Tihanynál egy kompról ponty-látványtelepítés zajlott, melynek keretében négy tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepítettek a szakemberek a Balatonba.
Évente 35-40 helyen telepítenek halat a Balatonba: tavaly 300 tonna pontyot, 13 tonna süllőt, 270 ezer csukát, két mázsa compót, 3000 balint, valamint kősüllőt és menyhalat. Ezenfelül a Kis-Balatonba 250 ezer ponty, illetve 100 ezer süllő és csuka került.
A március 25-i ellenőrzésnél az egyik csatornán horgászó férfi haltartójában a halőrök 13 (!) pontyot találtak, melyek összsúlya 28,75 kilogrammot tett ki.
Ez már csak azért is nagy probléma, mert azonos fajú nemes halból mindössze három darabot foghat ki és tarthat meg egy horgász, a férfi fogási naplóba viszont még az engedélyezett mennyiséget sem rögzítette – írja a szoljon.hu. A szabály az, hogy a bejegyzést a hal kifogását követően rögtön meg kell ejteni.
Ilyen esetekben a szövetség mindig megteszi a feljelentést a kormányhivatalnál, a horgász pedig ezzel a tettével több hónapra bukja az állami horgászjegyét és pénzbírságot fizethet – hangsúlyozta Donkó Péter, a KTVHESZ ügyvezető igazgatója.
„Szövetségünk a múlt évben mindegy 180 000 000 forint értékben 120 927 kiló halat telepített horgászvizeibe. Az értékesített területi jegyek árbevételének közel hetven százalékát fordítva a halállomány növelésére, jut bőven tehát hal a horgászainknak. Ezért is elfogadhatatlan számunkra azoknak a horgászoknak a hozzáállása, akik a megengedettnél több halat próbálnak hazavinni, illetve nem, vagy csökkentett súllyal írják be a fogási naplóba a fogást” – jegyezte meg Donkó Péter.
Borítókép: pixabay
Összefoglalót tett közzé az elmúlt év halőrzési munkájáról honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.). 2023-ban 296 esetben kellett szabályszegés miatt intézkednie a halőröknek, a renitens horgászokra pedig több mint 12 millió forint halvédelmi bírságot szabtak ki – olvasható a pecaverzum.hu összesítésében.
2023-ban összesen 296 szabályszegést észleltek a BHNp Zrt. halőrei, és nyolc büntetőügyre is sor került. A feljelentések mellett sokszor éltek a figyelmeztetés lehetőségével azoknál a szabályszegéseknél, amelyek nem voltak törvénysértések.
Tavaly az elmúlt évtized második legnagyobb összegű halvédelmi bírságait szabták ki összességében, ami 12,3 millió forint volt. Ez duplája a 2022-es összegnek és nagyjából megegyezik a 2021-essel. A legtöbbet 2020-ban kellett fizetnie a szabálytalan horgászoknak, 19,2 millió forintot.
A halgazdálkodási hatóságok által kiszabott halvédelmi bírságok a 2023. évi szabályszegések miatt eddig 1644 hónap horgászattól való eltiltást is tartalmaztak. (Vannak még folymatban lévő ügyek.)
Az év során a legnagyobb számban előforduló szabályszegés az engedély nélküli horgászat volt, ebbe a kategóriába sorolják azokat is, akik csak területi jeggyel nem rendelkeztek.
A lista harmadik helyén a fogási napló vezetésének hiányossága áll, majd ezt követi az őrizetlenül hagyott felszerelések és egyéb horgászrendi szabályszegések miatt indított eljárások.
A szabályszegések típusait áttekintő táblázatban csak azok a szabályszegések szerepelnek, amelyekből legalább tíz intézkedés történt az évben, és egy intézkedés akár több típusban is szerepelhet akkor, ha a feljelentett egyszerre több szabályszegést is elkövetett.
2023-ban rekordot állítottak fel az egy év során, egy emberrel szemben kiszabott halvédelmi bírság mértékében. Egy Veszprém Vármegyei lakossal szemben 2023-ban négy feljelentés után 2,2 millió forint bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság. Ő már eltiltással kezdte az évet, de az engedély nélküli horgászatnál sem állt meg, hiszen használható felszerelések számámak korlátját is rendszeresen megszegte.
Az egy személlyel szembeni intézkedések számát azonban nem ő vezeti, hiszen egy Somogy vármegyei lakossal szemben hat alkalommal tettek feljelentést, az ő esetében azonban még nem értek véget a hatósági eljárások.
A BHNp Zrt. természetesvízi halgazdálkodási területe 62.800 hektár és két nagy tömbre különül el, a Balatonra és a Kis-Balaton I. ütemre. Persze számos kisebb-nagyobb vízterület csatlakozik ehhez (Nyugati-övcsatorna, Hévíz-folyás, stb.). A Balaton partvonala 235 kilométer hosszú.
Az ellenőrzési területet jelenleg hét halőri körzetre osztották, ahol egy-egy járőrpár dolgozik. A szolgálat rendelkezik páronként egy gépjárművel, kisgéphajóval és/vagy elektromos meghajtású csónakkal.
Egy páros az év során a haltetemek begyűjtésével foglalkozik, így mentesítették a további hét párost ettől a mindennapi feladattól. A halőri szolgálat feladata a tavasszal a Nyugati-övcsatornán lévő időszakos halrács üzemeltetése is.
A BHNp Zrt. 2023-ban új feladatként kezdett bele a törpeharcsa-ivadékok begyűjtésébe, mely a napi ellenőrzési munkába remekül beilleszthető volt. Így mintegy 270 ezer ivadékkal csökkentették a balatoni állományt.
„A kollégák jó tapasztalatokra tettek szert, hogy ezt a feladatot még hatékonyabban tudjuk végezni 2024-ben” – írták a beszámolóban.
A tavalyi év során a balatoni kormoránriasztási és -gyérítési munkában is részt vett a BHNp Zrt.,a halőrök több helyszínen 159 madarat ejtettek el. A Jamai-patak vízszint-csökkenésekor pedig elvégezték a kiszáradó patakban maradt halállomány mentését.
6 hónaptól 2 évig tartó horgászattól való eltiltás szabható ki a szabálytalan horgászra. Az Országos Horgászrend (OHR) szerint fajlagos tilalmi idővel védett; ívó; valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni tilos. Ha sorozatosan ilyen halat fogunk, horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni. A március 29-ig tartó csukatilalom ideje alatt fokozott ellenőrzésekre lehet számítani – írja a pecaverzum.hu és annak nyomán az agroinform.hu.
Február 1-jén életbe lépett az országos csukatilalom, amely idén rövidebb lesz. Ugyanis ha a tilalom első napja szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
Utóbbira lesz idén példa, mert március 31. vasárnap, ezért már 29-én, elveszti védelmét a csuka. Fontos tudni, hogy a megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek – olvasható a Pecaverzum cikkében.
A 2024-es OHR szerint a „tilalmi idővel védett vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása” miatt 6 hónaptól 2 évig tartó horgászattól való eltiltás szabható ki a szabálytalan horgászra. Ez az időintervallum tavaly még 1-től 3 évig terjedt.
A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége február 3-án megjelent közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a csukatilalom ideje alatt a vízpartokon fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
Célszerű a horgászat előtt a helyi szabályokról tájékozódni, mert azok eltérhetnek az országostól. Nagy tavaink közül a Balatonon egy hónappal tovább, február 1-jétől április 30-ig, míg a Tisza-tavon február 15-től április 15-ig tart a csukatilalom.
Nagy tavaink közül a Velencei-tavon is egyedi szabályok vannak érvényben. Az év elejétől a süllő, a csuka és a balin megőrzése érdekében április 30-ig tilos mindenfajta olyan horgászmódszer alkalmazása, amely e fajok fogására lehet alkalmas. Természetesen a véletlenül zsákmányolt egyedeket sem szabad megtartani – írja a Pecaverzum.
A február 1-je a horgászok számára más szempontból is fontos dátum, hiszen akkor jártak le a 2023-es állami jegyek. Ezt követően már csak a 2024-re érvényes okmánnyal lehet pecázni.
A horgászok az állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a tárgyévet követő év február 28. napjáig kötelesek leadni annál a szervezetnél, amelynél jegyüket kiváltották vagy ott, ahol a következő évi állami horgászjegyet szeretnék kiváltani. Postai úton történő leadás esetén a fogási napló átvételről ajánlatos írásbeli igazolást kérni – tanácsolják.
Az állami horgászjegy tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát. A hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is váltható állami horgászjegy. Ebben az esetben az okmány díja a díjmentességben nem részesülő személyek esetén plusz ötezer forint – olvasható a cikkben.
Újra kell vizsgáznia rengeteg magyar horgásznak, mert január elsejétől változtak a horgászvizsgát igazoló dokumentumok elfogadásának szabályai. A változás azokat érinti, akik 2019 január 1. azaz a horgász-regisztráció kötelező bevezetése óta nem regisztráltak a HORINFO rendszerébe – adta hírül a penzcentrum.hu.
Újra kell vizsgáznia rengeteg magyar horgásznak, mivel változott az állami horgászvizsgát igazoló dokumentumok elfogadásának szabályai. 2024 január 1-től ugyanis azok vizsgáját nem tekintik igazoltnak, akik 2019 január 1. azaz a horgász-regisztráció kötelező bevezetése óta nem regisztráltak a HORINFO rendszerébe. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség megosztotta, mire kell figyelni az új szabályok kapácsán: a feltöltött dokumentumban többek között az áll, hogy igazoló dokumentumként csak és kizárólag a 2019. és 2020. években tett („papír” alapú) horgászvizsga fogadható csak el idéntől.
Amennyiben ilyen dokumentummal nem rendelkezik valaki, akkor a horgászvizsgát kell tennie, hogy ki tudja váltani a 2024-es engedélyét.
Az RDHSZ szerint ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a változás egyáltalán nem érinti, így „új” vizsgakötelezettsége nincs azon horgászoknak:
Az érintettek ingyenesen, az interneten tehetik le a horgászvizsgát.
Horgászni szeretnél, de azon túl, hogy megvásároltad a pecafelszerelést, nem tudod, hogyan fogj hozzá? Segítünk! Ahhoz, hogy valami legitim módon horgászhasson a magyar vizeken, mindenekelőtt sikeres horgászvizsgát kell tennie és elvégeznie a horgászathoz kötődő regisztrációs feladatokat. Járjunk utána, hogyan lehet valaki hivatalos horgász Magyarországon, horgászvizsga hány éves kortól kell és mit érdemes tudni a horgászvizsga teszt elvégzése kapcsán! Hogyan zajlik egy horgászvizsga 2024-ben? – az alábbiakban a penzcentrum.hu összefoglalóját olvashatod.
Cikkünkben minden fontos információt összeszedtünk a leendő horgászok számára a horgászvizsga 2024 évi tudnivalóival kapcsolatban! Tudd meg, hány éves kortól kell horgászvizsga gyerekeknek, felnőtteknek, hogyan zajlik a horgászvizsga 2024 évében, miket kérdezhetnek a horgászvizsga teszt kitöltése során! Létezik online horgászvizsga? Milyen ismeretekkel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy sikeresen letehessük a horgászvizsgát? Mennyit drágultak a horgászköltségek 2024-ben, mennyibe kerülnek az idei területi és országos horgászjegyek?
Ahhoz, hogy valaki Magyarországon hivatalosan, legitim módon horgászhasson (legyen szó akár hobbiról, akár sportról), mindenekelőtt sikeresen meg kell felelnünk a horgászvizsga 2024 évi követelményeinek. A magyar jogszabályok szerint 15 éves kortól kötelező a horgászvizsga letétele, azonban a gyerekek, ha szeretnék, már 10 éves kortól „valódi” horgásszá válhatnak. 15 éves kor alatt mindenki gyerekhorgásznak számít, 15 és 18 éves kor között ifjúsági horgásznak, 18 év fölött felnőtt horgásznak, 70 év fölött pedig időskorú horgásznak (utóbbiak a gyerekhorgászokhoz hasonlóan kedvezményekre jogosultak).
A horgászvizsga személyesen zajlik (a tévhitekkel ellentétben nincs online horgászvizsga), azonban a régi papír alapú tesztet már felváltotta a digitális készülék használata. Ez egy egyszerű, az általános horgászati alapismereteket számonkérő horgászvizsga teszt, egy kis felkészüléssel még a gyerekek is probléma nélkül átmennek rajta.
Ahogy a fentiekben már elárultuk, a horgászvizsga során az általános, horgászathoz kapcsolódó tudásunkat kérik számon, hiszen fontos, hogy tisztában legyünk a horgászat elméleti hátterével és szabályaival is, ha felkészültek akarunk lenni első horgászélményeink megszerzése előtt. A horgászvizsga teszt során a kérdések kitérnek a horgászati jogszabályokra, a horgászati idényekhez kötődő tilalmakra, a kifogható halak méretkorlátozására, a vízi környezet- és természetvédelmi szabályokra, a hazai halfajokra és a horgászetikára is.
A horgászvizsga 2024 évében változatlanul a HORINFO rendszerén keresztül intézhető. A horgászvizsga mellett regisztrálnunk kell a MOHOSZ-nál és ki kell váltanunk a Magyar Horgászkártyát – a horgászkártya tartalmazza a horgász alapvető személyi adatait és egy QR-kódot. Azért van rá szükségünk, mert a horgászkártya megléte jogosít fel minket a horgászengedély megszerzésére.
Amennyiben a horgászvizsga sikerrel zárult, erről bejegyzés születik a horgászvizsga bizonyítványunkban – ezután már ki is válthatjuk a horgászjegyet és a fogási naplót. Arról se feledkezzünk meg, hogy csatlakoznunk kell egy horgászegyesülethez (kivéve turisták és gyerekek), legvégül pedig magát a területi horgászengedélyt kell kiváltanunk, ami arra az adott vízgazdálkodási területre lesz érvényes, ahol horgászni fogunk.
A leendő horgászoknak az alábbi horgászköltségekkel kell számolnia, természetesen a területi horgászjegy árán felül:
Az országos és területi horgászengedélyek kapcsán elmondhatjuk, hogy a jelentős mértékű infláció tekintetében idén is áremelkedést tapasztalhatunk: általánosságban kb. 15%-os drágulással számoljunk. A horgászengedély árak 2024 évében a következőképp néznek ki:
8621 Zamárdi, Fábián Gáspár 17.
Szegedi iroda – pénzügy
Nyitva tartás: H-P 8:00-16:30
6723 Szeged Szent László u. 20
Kovács Flóra
+36/30 208 3982
