Csukatilalom lépett életbe, fokozottan ellenőrzik a betartását

6 hónaptól 2 évig tartó horgászattól való eltiltás szabható ki a szabálytalan horgászra. Az Országos Horgászrend (OHR) szerint fajlagos tilalmi idővel védett; ívó; valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni tilos. Ha sorozatosan ilyen halat fogunk, horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni. A március 29-ig tartó csukatilalom ideje alatt fokozott ellenőrzésekre lehet számítani – írja a pecaverzum.hu és annak nyomán az agroinform.hu.

Rövidebb lesz az idei tilalmi időszak

Február 1-jén életbe lépett az országos csukatilalom, amely idén rövidebb lesz. Ugyanis ha a tilalom első napja szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

Utóbbira lesz idén példa, mert március 31. vasárnap, ezért már 29-én, elveszti védelmét a csuka. Fontos tudni, hogy a megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek – olvasható a Pecaverzum cikkében.

A 2024-es OHR szerint a „tilalmi idővel védett vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása” miatt 6 hónaptól 2 évig tartó horgászattól való eltiltás szabható ki a szabálytalan horgászra. Ez az időintervallum tavaly még 1-től 3 évig terjedt.

A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége február 3-án megjelent közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a csukatilalom ideje alatt a vízpartokon fokozott ellenőrzésekre lehet számítani. 

csuka

A folyamatos tájékozódás, a naprakész információk követése elengedhetetlen

Célszerű a horgászat előtt a helyi szabályokról tájékozódni, mert azok eltérhetnek az országostól. Nagy tavaink közül a Balatonon egy hónappal tovább, február 1-jétől április 30-ig, míg a Tisza-tavon február 15-től április 15-ig tart a csukatilalom.

Nagy tavaink közül a Velencei-tavon is egyedi szabályok vannak érvényben. Az év elejétől a süllő, a csuka és a balin megőrzése érdekében április 30-ig tilos mindenfajta olyan horgászmódszer alkalmazása, amely e fajok fogására lehet alkalmas. Természetesen a véletlenül zsákmányolt egyedeket sem szabad megtartani – írja a Pecaverzum.

A február 1-je a horgászok számára más szempontból is fontos dátum, hiszen akkor jártak le a 2023-es állami jegyek. Ezt követően már csak a 2024-re érvényes okmánnyal lehet pecázni.

A horgászok az állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a tárgyévet követő év február 28. napjáig kötelesek leadni annál a szervezetnél, amelynél jegyüket kiváltották vagy ott, ahol a következő évi állami horgászjegyet szeretnék kiváltani. Postai úton történő leadás esetén a fogási napló átvételről ajánlatos írásbeli igazolást kérni – tanácsolják.

Az állami horgászjegy tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát. A hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is váltható állami horgászjegy.  Ebben az esetben az okmány díja a díjmentességben nem részesülő személyek esetén plusz ötezer forint – olvasható a cikkben.

Horgászokat érintő változások léptek életbe, komoly bírságokat helyeztek kilátásba

Az a gondolat is felmerült, hogy olyan jogosítványokkal ruházzák fel a halőröket, hogy bárkit ellenőrizhessenek, ne csak a horgászokat – olvasható az agroinform.hu hasábjain.

Az új agrártörvény nagyon sok változást hoz a horgászok számára, a pecaverzum.hu cikksorozatban foglalja össze a legfontosabb változásokat – legújabb cikkében az anyagiakkal és a halőrök ellenőrzési jogosítványával kapcsolatos elképzelések voltak a fókuszban.

Jogosulatlan horgásztatási tevékenység

Az elfogadott törvény kitér a bírságokra is. „A jövőben olyan dolgokra is bírságot lehet megállapítani, amelyekre eddig nem. Azt is lehet bírságolni, aki jogosulatlanul horgásztat. Halgazdálkodási bírságot lehet kiszabni arra, aki az adott, illetékes horgászszervezet előzetes és írásos engedélye nélkül horgásztatási tevékenységet végeztet, bevételeket szerez magának” – mondta Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese a december 15-ei választmány ülés jegyzőkönyve szerint.

A törvény 23/D. §-a szerint: „A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján más által, ellenszolgáltatás ellenében szervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor- vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásos hozzájárulásával végezhető.”

A kiegészítő jegy

„A kiegészítő jegy fogalmát is helyre kellett tenni. Tavaly tartottam egy előadást arról, hogyan lehet gazdaságilag a jegyrendszert alakítani. A kiegészítő jegyek arról szólnak, hogy olyan horgászati többletszolgáltatásokat lehet beárazni, amelyek nem a szűk értelemben vett horgászathoz csatlakoznak (verseny, éjszakai horgászat, többlethalelvitel, helyfoglalás, csónakos horgászat biztosítása). Ha megnézzük a HORINFO-statisztikát, hogy a több százezer eladott horgászjeggyel szemben még mindig csupán néhány tízezres a kiegészítő jegyes értékesítésnek a száma, akkor láthatjuk, hogy messze nincs kihasználva ez a lehetőség” – mondta Dérer István.

Véleménye szerint ennek az az oka, hogy még mindig nagyon ragaszkodnak a régi sablonokhoz. Jelentős bevételi lehetőséget is látnak benne; a kiegészítő jegyes forgalom meghaladhatja az összes forgalom harminc százalékát.

Dérer István elmondta, hogy az az ötlet is felmerült, miszerint olyan jogosítványokkal ruháznák fel a halőröket, hogy bárkit ellenőrizhessenek, ne csak a horgászokat, de ez nem került elfogadásra.