Tartsd be a horgászati szabályokat, ne kockáztass, mert súlyos következményei lehetnek

Nem érdemes kockáztatnia a horgászoknak szabálytalanságok elkövetésével, mert azokért súlyos bírságok járhatnak: hosszú időre szóló eltiltás és nagy összegű pénzbüntetés – írja a pecaverzum.hu és annak nyomán az agroinform.hu. 

2023 első félévében hatan is kaptak százezer forintos vagy azt meghaladó halvédelmi bírságot a Balatonnál.

Idén a legnagyobb bírságot egy balatonfűzfői lakosnak kellett kifizetnie, mintegy 203.750 forintot, továbbá 14 hónapig nem horgászhat, amiért Balatonkenese térségében eltiltás hatálya alatt egy időben négy bottal, engedély nélkül, behúzós módszerrel horgászott.

A gigabírságot kapó horgászok között van egy férfi, aki a Cigány-csatornán engedély nélkül kifogott és megtartott egy 3,5 kilogrammos harcsát annak tilalmi idejében, ő 113.000 forint halvédelmi bírságot kapott, továbbá 20 hónapos horgászattól való eltiltást. Egy budapesti lakos pedig, aki rendelkezett engedéllyel, a kifogott négy ponty egyikét sem írta be a fogási naplójába, ezzel megsértve a fogási napló vezetésének szabályait és túllépve a napi megtartható halmennyiséget; ő 150.000 forint bírságot kapott, továbbá fél évre eltiltották a horgászattól.

Amikor hal helyett másfajta kincs akad a horogra

Mint írják, a horgász egy csavarhúzóval nyitotta ki a készüléket, és rengeteg víz folyt ki belőle. Ezután dugta be a masinából kivett memóriakártyát a gépébe és nem hitt a szemének: előkerültek a képek.

Hihetetlen képek lapultak a memóriakártyán: fotók egy vadvízi evezésről az Animas folyón, esküvői képek és egy leánybúcsú emlékei is előkerültek. A férfi úgy döntött, megpróbálja megtalálni a jogos tulajdonosát, így a közösségi oldalára posztolt egy felhívást a nem mindennapi sztorijáról. Néhány óra elteltével azonban többen is jelentkeztek a hogásznál, köztük egy férfi.

„Ez vagyok én és a feleségem” – írta egy ismeretlen, de kiderült, a gép nem az övé.

A beszélgetés során ugyanis kiderült, hogy a masina jogos tulajdonosa egy bizonyos Coral Amayi, ő volt az, aki a barátai esküvőjén képeket csinált a géppel. A gépet 2010-ben vesztette el, 13 évvel ezelőtt egy vadvizi evezésen. „Emlékszem, hogy amikor visszamentem a barátom házához, egyfolytában sírtam és feldúlt voltam” – mondta Amayi, aki bár sok képet lementett előtte a gépére, de nem az összeset.

Most mindent visszakapja majd!

Címlapfotó: Facebook/Coral Elise Amayi

Tonnaszámra gyűjtik be az elszaporodott törpeharcsákat a Balatonon

Az állomány hirtelen sokasodásának oka többek közt a megváltozott hidrometeorológia, és a tó keleti medencéjében történt tisztulás – adta hírül az infostart.hu.A balatoni törpeharcsa-gyérítés lehetőségeiről mutatott be egy kisfilmet közösségi oldalán a Balatoni Halgazdálkodási Zrt – szúrta ki sonline.hu.

Mint írják, Szári Zsolt, a társaság vezérigazgatója részletes tájékoztatást adott az állomány életmódjáról, szaporodásáról, illetve az egyes gyérítési technikákról. Az immár ötéves munkát egy kutatás előzte meg, amit a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet végzett, és ahol olyan sok információt szereztek, hogy elkezdhették, azóta folyamatosan gyérítik a törpeharcsa állományt. A varsákon kívül elektromos halászgéppel, dobóhálóval és merítőszákkal végzik a munkát, az utóbbi jelenleg a leghatékonyabb módszer. Ezekkel a módszerekkel tonnaszámra tudják begyűjteni a halakat.

Az elmúlt egy hónapban már több mint 250 ezer ivadékot szákoltak, ami több mint 120 mázsa törpeharcsát jelent.

Szári Zsolt hozzátette, a horgászat során érdemes hozzájárulni a gyérítéshez, és ha törpeharcsát látunk, érdemes megfogni szákkal, és kiszedi a Balatonból, hogy ne okozzon bosszúságot a horgászataink során.

Óriásharcsák tanyáznak a Félhalmi-holtágban, a minap egy nyolcvan kilós példány akadt horogra

Gigantikus, 80 kilós víziszörnyet fogott ki egy magyar horgászA Félhalmi-holtágból fogott ki egy horgász egy 80 kilós, 217 centis óriásharcsát szombaton. A kitartó várakozásnak meglett az eredménye: a hatalmas víziszörny több száz óra éjszakázás után akadt horogra – olvasható az index.hu hasábjain. 

Mint írják, a horgászok legendája szerint a nagyobb Körös-holtágban mázsányi tömeget közelítő óriásharcsákat is találhatunk. A szombaton fogott harcsaóriás igazolja, hogy mindez nem csak puszta misztérium – közölte a Pecaverzum a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének bejegyzését.

Mint írták, ezek a fogások azt is bizonyítják, hogy a másfél évszázados holtmedrekben különösen hosszú életű fajok is laknak.

Durucz Dávid horgásznak augusztus 12-én, szombat éjszaka akadt a horgára egy óriásharcsa.

A 80 KILÓS, 217 CENTIS HALAT A FÉLHALMI-HOLTÁGON FOGTA KI.

A férfi szerint hatalmas erővel érkezett a kapás, fárasztása félig vízből történt. Először csak a part közelbe terelte a halat, majd végül nehezen, de sikerült kihúznia a vízből.

A kitartó várakozásnak meglett az eredménye. A horgász elmondta, hogy több száz óra éjszakázás után akadt horogra az óriásharcsa.

Idén már a második óriási busáját fogta ki a szerencsés horgász Látóképen

Ismét hatalmas méretű busa akadt horogra a Látóképi-víztározón. Babotán József ezúttal egy közel 30 kilós példányt csalt horogra. A horgász nyár elején egy szintén hatalmas, 45 kilós példányt tarthatott a kezében- olvasható az index.hu hasábjain.

Mint írják, Babotán József horgász idén nyáron már másodszor fogott ki óriási méretű busát Látóképen. Mint írtuk, júniusban egy 45 kilogrammos példánnyal büszkélkedhetett,

MOST PEDIG EGY 26 KILÓS PÉLDÁNY SZÁJÁBA AKADT A HOROG – írta a Pecaverzum.

A horgász elmondása szerint hosszú ideig fárasztotta a halat, míg sikeresen a szákba helyezte. A Látóképi-tározó arra emlékeztet, hogy a horgász tavaly télen is egy jókora, 17 kilós busát fogott ki a vízből. Babotán József elmondása szerint minden alkalommal pontyra vadászott, ám egyelőre a halfaj még várat magára.

„Nem mindennapi történetek ezek, szép és örök élmények, és ismerve a horgász kitartását, előbb-utóbb a kapitális ponty is befut majd, amire igazán vágyik”

– írta bejegyzésben a Látóképi-tározó.

Erősen feljövőben van a harcsa a Balatonon – íme a 2022-es fogási statisztika

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette a 2022-es horgászfogások statisztikáját a legnagyobb állóvizek vonatkozásában is – olvasható a pecaverzum.hu és a magyarhirlap.hu cikkében. 

A magyar horgászat koronaékszere, a 63 102 hektár területű Balaton összes rögzített fogása 2022-ben 559 tonna (2021: 571 tonna, a változás –2,1 százalék; 2020: 774 tonna, –26,2 százalék; 2019: 761 tonna, +1,7 százalék); ebből a pontyfogás 355 tonna (2021: 358 tonna, –1,0 százalék; 2020: 502 tonna, –28,6 százalék; 2019: 446 tonna, +12,6 százalék), amely így a teljes itteni halfogás 63,4 százalékát teszi ki (2021: 63 százalék, 2020: 65 százalék; 2019: 59 százalék).

A kagylóbőség okán a ponty számára továbbra is ideális élettér a „magyar tengerünk”. A 14,1 százalékos részarányt jelentő, döntően keszegféléket tartalmazó gyűjtőkategória kimutatott fogása 79 tonna (2021: 81 tonna, a változás –2,5 százalék; 2020: 88 tonna, –8,8 százalék; 2019: 144 tonna, –38,9 százalék), majd 10 százalékkal és a dicséretes 58,1 tonnával a süllő (itt inkább fogas) következik (2021: 57,8 tonna, a növekmény +0,6 százalék; 2020: 78 tonna, –25,5 százalék; 2019: 93 tonna, –16,1 százalék).

A sorban 31 tonnával az ezüstkárász (és egyes egyéb idegenhonos halfajok, mint gyűjtőkategória), majd az erősen feljövőben lévő harcsa (12 tonna) és a tavaly jelentősebben visszaeső balin (7,8 tonna) következik.

Unikális az országos fogás közel 69 százalékát felmutató garda- és 40 százalékát jelentő sügérállomány, lehetőségként továbbfejlesztendő a kősüllő-, valamint a compóállomány.

Itt egyáltalán nem jelentős az amur és a busa fogása, viszont sajnos a törpeharcsa már bemért, egyre jelentősebb problémaként jelentkezik.

Gilisztával indult, piranhával végződött az erdélyi horgász kalandja

Egy férfi gilisztával horgászott Kastély község környékén, amikor az éles fogú, pár centis hal horogra akadt – írja a maszol.ro beszámolója alapján a Pecaverzum

A horgász látván a szokatlan fogást, azonnal értesítette a hatóságokat. A Temes megyei vadászok- és sporthorgászok egyesületének képviselői megerősítették a gyanúját, ők is úgy vélték, hogy piranhával lehet dolguk, ezt pedig – ahogy fogalmaznak – „az Adevărul alapján” az állategészségügyi igazgatóság (DSV) szakvizsgálata bizonyossággal is megállapította.

A ragadozóhal szerintük akváriumban nevelkedett, majd tulajdonosa szabadon engedte a folyóban.

Ezek a halak rendszerint csak Dél-Amerika bizonyos folyóiban élnek szabadon. A meleg vizet kedvelik, elpusztulnak, ha a folyók hőmérséklete 10 fok alá csökken.

Nem ez az első eset, hogy romániai folyóban piranhát fogtak. Emlékezetes, hogy tavaly két nagyváradi férfi talált vöröshasú piráját a Sebes-Körös partján.

Az egy elpusztult példány volt, amelyet a víz mosott partra, miután előzőleg jelentősen lehűlt a víz hőmérséklete.

A ragadózóhal szabadon engedéséért különben 7500 és 15 ezer lej közötti bírságot is kiszabhat a környezetvédelmi őrség.

Invazív fajok

Idehaza van ok aggodalomra, egyre több invazív faj lépi át az országhatárokat. A törpeharcsa már évtizedek óta komoly problémát okoz, ennek ellenére a MOHOSZ elnökhelyettese akár idegenhonos fajokat is telepítene természetes vizeinkbe. Hol kivadult kaktuszok, hol emberre is veszélyes növények bukkannak fel, országszerte. Nyugat felől támad a jelzőrák, míg két meztelencsiga faj is terjeszkedik idehaza. A poloskainvázió szinte az ország minden szegletét érinti, a frissen elkészült országos poloskatérkép szerint, ezért összeszedtük, hogyan is védekezhetünk ellene. A nyugati dióburok-fúrólégy hatalmas károkat okoz a diótermésben, míg postaládáinkat kéretlen levelekkel érkező magok árasztják el.

(Pecaverzum)

Borítóképünk illusztráció.

A busahorgászat szabályozására készül a Mohosz

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) szerint a busa „ipari méretű” szelekciója nem a sporthorgász feladata és a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének a szelekciós busahalászatra – jelent meg a napokban a 168.hu hasábjain.

Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese, az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója a 2022-es év horgászfogásainak statisztikájából kiemelte, hogy rangosban a busa 46 tonnával a 8. helyet foglalja el. 2019-hez képest kicsivel több mint háromszoros növekedés mutatható ki, 15-ről 46 tonnára ugrott a kifogott busa mennyisége. „A 2021-es évhez hasonlóan újra elmondható, hogy a faj horgászata egyre jelentősebb, mert az elmúlt években látványosan fejlődik a szabályos fogási technikája és – levetkőzve a fajhoz kapcsolt sztereotípiákat – gasztronómiája is. Nagy átlagtömege okán fárasztása – főleg a folyókban – valódi sportélményt is jelent” – olvasható a pecaverzumon.

A cikkben Dérer István kiemeli, hogy a busa „ipari méretű” szelekciója nem a sporthorgász feladata és a „terítékként a parton heverő, sokszor 100 kilogramm mennyiségű hal ténye és látványa számos etikai, horgászrendi kérdést is felvet, ami mielőbb hatékonyan kezelni kívánunk”.Tehát, a Mohosz foglalkozni fog a témával, és a jövő évi Országos Horgászrendben (OHR) már akár meg is jelenhetnek a szabálymódosítások.A busa fő tápláléka azok az apró élőlények, planktonikus szervezetek jelentik, amelyek az összes őshonos halfajunk ivadékának is az első táplálékai. Egy nagytestű, sokszor 10-20 kilogrammos jószág nagy mennyiséget tud kiszűrni a vízből, amiből aztán nem marad az őshonos halfajainknak, a keszegféléknek, a pontyféléknek, vagy a fogassüllőnek. Rendkívül hatékonyak a táplálékbázis kiaknázásában, szintén csak az őshonos fajok kárára – nyilatkozta a témával kapcsolatban Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetesvízi halökológiai tanszékének vezetője.

 

Horgászorsókat is rejtett a szoknya, így lopott volna a furfangos asszonyka

Egy tiszaföldvári férfi és nő horgászorsókat és mobiltelefont rejtettek az asszony szoknyája alá, de mindkét alkalommal lebuktak. A szolnoki nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki őket – adta hírül a police.hu.

Mint írják, egy szolnoki horgászboltba tért be két tiszaföldvári lakos 2023. augusztus 1-jén a délutáni órákban. A nő levett a polcról egy pergető orsót, amit a szoknyája alá rejtett. Az eladó látta ezt, ezért az asszony a felszólítására visszaadta az árut. Később az eladó tüzetesebben áttekintette a felvételt és megállapította, hogy a nő egy másik, közel 184 ezer forint értékű orsót is a ruházatába rejtett, amit viszont sikerült elvinnie.

Még aznap, a késő délutáni órákban bejelentés érkezett a rendőrségre egy másik szolnoki üzletből, mert a 33 éves férfi és a 39 éves nő magukhoz vettek egy áruvédelmi dobozban elhelyezett mobiltelefont, és megpróbálták azt eltulajdonítani. Először egy tekercs alufóliával akarták bevonni a dobozt, hogy így játsszák ki az áruvédelmi kaput. Később mégis egy ollóval estek neki a doboznak, amiből kivették a telefont és a töltőt, majd azokat ismét a nő ruháiba rejtették. A biztonsági őr észlelte a jogsértést, ezért feltartóztatta a párost. A helyszínre érkező rendőrök előállították a Szolnoki Rendőrkapitányságra a feltételezett elkövetőket, akiket kétrendbeli lopás vétség miatt kihallgattak, mindketten beismerő vallomást tettek.

Borítóképünk illusztráció.

 

Ingyenesen letehető interneten a horgászati vizsga – videóval

A pecázás hazánkban is a fakultatívan felvehető iskolai tantárgyak közé kerülhet. Mint azt Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke elmondta: a horgászat már Csehországban és Hollandiában az iskolai oktatás része önkéntes rendszerben válaszható tantárgyként, hazánkban is hasonló a cél, aminek a segítségével a gyerekek talán jobban meg tudják szeretni a természetet, és több időt töltenek ott. A horgászszövetség vezetője arról is tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogyan lehetséges az interneten keresztül az ingyenes horgászvizsga megszerzése – közölte a magyarnemzet.hu. 

–  A horgászati ismeretek órarendbe iktatása nem példa nélküli dolog, hiszen vizek mentén lévő iskolákban most is lehet fakultatívan a természetismereti tárgyak mellett horgászati alapismereteket tanulni

– mondta Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke a Magyar Nemzetnek. Felidézte: egy ismert angol médiaszemélyiség, akinek horgászműsorai vannak, nemrég arról beszélt, hogy Csehországban és Hollandiában tanórai keretek között, önkéntes rendszerben már tanítanak horgászati ismereteket.

– Ezt jó ötletnek tartjuk olyan iskolákban, ahol a gyerekek kérik, és ahol ennek a feltételei adottak. Elsősorban nem a versenyhorgászat megtanítása a cél, hanem egy célzott természetismereti oktatást tartanánk, mert még mindig azt gondoljuk, hogy sokkal jobb, ha a gyerek a vízparton, a természetben van, mint ha otthon a mobiltelefonját vagy a számítógépét nyomkodja

– fejtette ki.

Hozzátette: vannak már olyan helyek, ahol az oktatási rendszer lehetővé tette, hogy ezt az oktatási formát a helyi tanrendbe építsék, szabadon választottként, egyéb tanórákon kívüli tevékenységekhez is kapcsolódva. 2019-ben elindultak nálunk az iskolai keretek között működő sporthorgász szakkörök is, melyek óriási népszerűségnek örvendenek. Több mint száz, horgászszervezet által mentorált iskola jelentkezett, és természetesen idén is pályázhatnak a tanintézmények – jelentette ki az elnök.

Horgászat a táborozás során

Az oktatáshoz az is hozzátartozik, hogy idén nyáron már több mint nyolcezer gyermeket tudnak fogadni a Mohosz táborozási programjában, amihez komoly támogatást adnak. Itt többek között arra a tanítják a fiatalokat, hogy a természetismeret és a horgászat alapjait hogyan sajátítsák el, miként ismerjék fel a halakat, mikor vannak a szaporodási időszakok, továbbá milyen szabályokat kell tudnia egy horgásznak.

– Ha ezeket az ismereteket a fiatalok elsajátítják, már az online állami horgászvizsgát is egyszerűen le tudják tenni, akár a tábor zárásaként

– ismertette a horgászszövetség elnöke. Szűcs Lajos fontosnak tartja, hogy a tanítás a természetben egyáltalán ne „száraz és oktatásszagú” legyen.

– Érdemes megnézni egy ilyen tábort, ahol a gyerekek csillogó szeme mindent elárul, hogy milyen jó érzés a természetben lenni és közben akár horgászni is

– mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az európai országokból sokan járnak Magyarországra horgászni, amiben jelentős turisztikai lehetőségek rejlenek.

– A Mohosz ma hazánk legnagyobb hálózatos civil szervezete, több mint nyolcszázezer regisztrált horgásszal, és a közfeladat-ellátása keretében ez a szervezeti háló hasznosítja a természetes vizek döntő többségét, tehát a halgazdálkodás egy kézben összpontosul, amire az európai országok zömében nincs példa

– hívta fel a figyelmet az elnök. Szerinte az egy unikális dolog, hogy egy civil szervezet kapta a kezébe a természetvédelem és a természetkezelés egyik jelentős feladatát, hogy a vizeket és a bennük lévő őshonos halállományt mint nemzeti kincset minél jobb körülmények között adja át az utána jövő korosztályoknak.

Szűcs Lajos arról is tájékoztatott, hogy ma már a horgászvizsga online, mindenki számára ingyenesen letehető.

Van a turistáknak egy egyszerűsített út is, ehhez a turista állami horgászjegy kiváltására van szükség. A Mohosz horgaszjegy.hu nevű internetes oldalán a vizsgajelentkezést és a próbavizsgát is le lehet bonyolítani, majd a Magyar Horgászkártyát is ki lehet váltani, amivel a baleset-biztosításon túl több kedvezmény jár, például van már mobilflotta-kedvezményük is.

A horgászszövetség elkötelezett a további elektronizáció mellett, így a jövőben ha a horgász majd ezt a lehetőséget választja, akkor számára lehetséges lesz például az online fogási naplóvezetés is – tudatta a Mohosz elnöke.