Így zárd le a fogási naplót

Bár sokan vagytok, akiknek ez már a könyökén jön ki, de nem árt átfutni az alábbi listát, hogy semmi ne maradjon ki, és bízunk abban is, hogy ezzel a kevésbé tapasztalt horgászoknak is a segítségére tudunk lenni. 

Elsőként a napló 8-9. oldalán található naptárban meg kell számolni az évközben bejegyzett horgászati napokat és az eredményt a 9. oldal alján található rubrikába beírni. Javasoljuk, hogy üres napló esetében a 0 -t is írjuk be.

Ezt követően összesíteni kell a napló 10 – 37. oldalain található IV. Fogásösszesítő táblázat adatait vízterületekre lebontva. Amennyiben az év során ezt a részt folyamatosan vezetted, úgy már csak egy összeadás lesz a feladat.

Az egyes vízterületekre vontakozó fenti összesített adatok átmásolása következik ezután, a napló 38 – 43. oldalain található V. Éves fogásösszesítő táblázatban. Itt annyi sor kerül felhasználásra, ahány víztérkóddal rendelkező és víztérkód nélküli vízen történt halelvitellel járó horgászatod zajlott.

Ha valaki csak egy vízterületen horgászott és annak adatait már a IV. Fogásösszesítő táblázatban összegezte, a feladat akkor is adott, ezt az összesített adatsort is át kell másolni az V. Éves fogásösszesítő táblázatba.

A víztérkód rovatba a hosszú víztérkódoknak minden esetben csak első öt számjegyét kell beírni.

Ezután még egy utolsó összeadás van hátra, és az aláírásod, bár ez utóbbi már nem kötelező.


Hatályos jogszabályi előírás: 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 35. § (2)   utolsó fordulata (mondata): „Az állami horgászjegy jogosultja köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.”

Ismét elindul az Év hala szavazás!

A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehet szavazni az év halára – tájékoztatta a Magyar Haltani Társaság vasárnap az MTI-t. A 2024-es év halát a réticsík, a garda és a laposkeszeg közül lehet kiválasztani, szavazni december 31-ig lehet a Magyar Haltani Társaság honlapján. 

A közleményben az egyes halfajokat ismertetve azt írták, hogy a réticsík a hajdani mocsárvilág tömeghala volt, nevét még egy foglalkozás, a csíkászat is viselte. A réticsík napjainkban is többfelé megtalálható, de az állomány nagysága rendkívüli mértékben visszaszorult – közölték. Ma már Magyarország féltett és védett hala, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer forint – tették hozzá.

Mint írták, a szavazáson a másik választható faj a garda, a Balaton híres hala, amelynek hajdani halászata Herman Ottó írása nyomán vált ismertté.

A harmadik jelölt a laposkeszeg, amely elsősorban a közepes és nagyobb folyóvizekben van jelen – közölte a Magyar Haltani Társaság. A hal jellegzetessége a kissé nyújtottabb, oldalról nézve erősen lapított testforma, a felfelé nyíló száj és a hosszú farokalatti úszó.
A haltani szervezet felhívta a figyelmet, hogy bárki leadhatja a szavazatát, de a rendszer egy helyről csak egy jelölést fogad el.

Kapitális pontyot fogott ki a Tiszából egy magyar horgász

Ratkai Miklós nemrég egy 21,80 kilós és 86 cetiméteres pontyot fogott a Tiszán. Az abádszalóki horgász elmondása szerint a hal nem adta magát könnyen – jelent meg az index.hu hasábjain. 

Kukoricára kapott, így akadt horogra a nagy hal Kisköre alatt, mesélte Ratkai Miklós, aki azt is elárulta, hogy rendszerint csónakból pecázik. Úgy véli, hogy rendkívül fontos a helyismeret a Tiszán annak, aki igazán nagy halat szeretne zsákmányolni.

„Jó erőben volt ez a nagy ponty, közel ötszáz métert kellett utánamennem a csónakkal, amíg ki tudtam venni. Gyönyörű példány volt, nem is látszott rajta semmi pikkelyhiba. Természetesen visszanyerte a szabadságát, a pontynál egyébként is 70 centiméter a fogható méret felső határa. De nemcsak én fogtam nagy halat, több ismerősöm is örülhetett 15-20 kiló körüli példányoknak”

– idézte Ratkai Miklóst a Pecaverzum.

A törökszentmiklósi Horváth Richárd tigrismogyoróval és kukoricával csalizott horgán pedig egy 10,19 kilós ponty akadt fenn, jegyezte meg a szakportál.

„Elég szeles idő volt aznap, de azon a helyen, ahol horgásztunk, a kanyarban a tölgyfák felfogták. Tizenkét-tizenhárom fok lehetett, és párás volt a reggel. A hal vehemens kapás után keményen húzott, bele is úszott egy akadóba. Szerencsére ki is szabadult. Negyedóra fárasztás után sikerült is megszákolni”

– emlékezett vissza a férfi a fogás pillanataira.

Egy nagyon profi applikáció érkezik a horgászoknak

Az alkalmazás ingyenes lesz, és a legfontosabb funkciók eléréséhez az sem szükséges, hogy a víz partján internetkapcsolattal rendelkezzünk – adta hírül az agroinform.hu

A digitális fogási naplóval kapcsolatban derültek ki részletek a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) október 26-ai választmányi ülésén, ahol bemutatták azt az applikációt, melyet a horgászok fogásaik rögzítésére és sok egyéb másra használhatnak majd – írja a pecaverzum.hu. Az alkalmazás fejlesztés alatt áll, de a főbb funkciók próbaüzemben már működnek.

Az applikáció összeköttetésben lesz a HORINFO-val, így a horgász által feltöltött adatok oda is azonnal felkerülnek. Fontos azonban, hogy a helymeghatározás be legyen kapcsolva a telefonon. Láthatók lesznek a személyes adatok, az érvényes állami és területi jegyek, turistajegyek, versenyzői engedélyek.

A mobilalkalmazás egyik menüpontjában interaktív területijegy-vásárlás is elérhető lesz. Egy másik fül alatt a korlátozás alá vont területek lesznek láthatók térképes megjelenítéssel.

A horgász az applikációban be tudja majd jelölni a kedvenc helyeit, hogy később könnyen visszatalálhasson az adott területre.

digitális fogási naplóban azok a lehetőségek jelennek meg, amelyek a horgásznak a rendelkezésére állnak, egyben kötelezettségei is. Itt rögzíteni kell a horgásznapokat és a fogásokat is.

Újabb áremelkedés vár a horgászokra

Az áremelkedés a területi jegyárakat és az országos jegyrendszert is érinti.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) október 26-ai választmányi ülésének jegyzőkönyve szerint a 2024-es állami horgászjegyek ára változatlan marad, viszont maximálisan 15 százalékkal emelkedhetnek a területi jegyárak, és drágulás várható az országos jegyrendszerben is – jelent meg az agroinform.hu oldalon. 

„A kizárólag a HORINFO szakrendszeren keresztül megvásárolható állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy, fogási napló díjait – a Mohosz javaslatára is figyelemmel – az Agrárminisztérium határozza meg, azokat a Vhr. 12. melléklete tartalmazza. 2024. 01. 01-től az állami horgászjegy és az állami halászjegy éves díja 5000 forint, a turista állami horgászjegy időszaki díja 3500 forint, a (halász és horgász) fogási napló éves díja 500 forint. Az állami horgászjegy és az állami halászjegy díjának megfizetése alóli személyi mentesülés, valamint az emelt díjak alkalmazásának eseteit jogszabály határozza meg”

– olvasható a Mohosz választmányi ülésének jegyzőkönyvében, írja a pecaverzum.hu.

Az egységes szövetségi hozzájárulás (ESZH) mértéke sem változik jövőre: marad 5500 forint.

„A 2017. 01. 01-től bevezetett horgászszövetségi és tagszövetségi tagdíjalapot egyaránt képező ESZH általános mértéke 2024. 01. 01-től 5500 forint/fő/év. Az ESZH megfizetésére 2019-től minden olyan, az adott naptári évben állami horgászjegyet vagy állami halászjegyet váltott, a Mohosz szervezeti rendszerébe tartozó horgász, valamint rekreációs halász kötelezett, aki az állami horgászjegy, illetve állami halászjegy díjának megfizetése alól a 2013. évi CII. törvény alapján nem mentesült”

– áll a jegyzőkönyvben.

Azonban 2024-ben tovább emelkedhetnek a területi jegyek árai, és az országos jegyrendszerben is drágulásra lehet számítani. 

„A Mohosz haszonbérletben lévő, horgászati hasznosítású halgazdálkodási vízterületek (közvetlen hasznosítású vízterületek), valamint a Mohosz haszonbérletben lévő, horgászszervezeti alhaszonbérleti jogviszonyú vízterületek (alhaszonbérleti vízterületek) vonatkozásában a Választmány keretszabályként jóváhagyta, hogy a 2024. évi területi jegyek és kiegészítő jegyek (együtt: területi jegyek) árai a halgazdálkodási hasznosítók döntése alapján a halgazdálkodást, horgásztatást érintő inflációs hatások részbeni kompenzálására legfeljebb 15 százalékos mértékben emelkedjenek”.

A Pecaverzum információi szerint az országos jegyrendszerben történő értékesítésben is várható áremelés.