Fogadd meg Csuja Imre szavait és legyél Te is Tudós Horgász!

Szabadidős horgászok segítségét kéri a hazai vizek állapotának felméréséhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja – áll az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kutatóközpont 2023. februárjában indította el a Tudós Horgász elnevezésű, országos citizen science projektet. A magyar szabadidős horgászok részvételével folytatott kutatás elsődleges célja annak megértése, hogy milyen ökológiai hatások befolyásolják felszíni vizeink állapotát, például mikor, hol és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki az algavirágzás – írják a közleményben.

Az intenzív használat és terhelés miatt nagyon gyorsan és folyamatosan változik a vizek állapota, a változás szabad szemmel is látható jelei például az algásodás, jellegzetes fajok eltűnése vagy akár újak megjelenése, valamint ennek következménye lehet bizonyos fajok túlzott elszaporodása is.

A kutatók az utóbbi évtizedben felismerték, hogy a hivatásos halászok mellett a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez, és az itt végzett tudományos kutatásokhoz, mivel rendszeresen kint vannak a természetben, és hol tudatosan, hol önkéntelenül, de folyamatosan megfigyelik az élővilágot.

A projekt honlapján, a https://tudoshorgasz.hu/ oldalon további információk találhatók a kutatás és a célkitűzések részleteiről, a kép- és adatszolgáltatás pontos módszertanáról, az alkalmazás használatáról, valamint megtekinthető két, Csuja Imre színművész által narrált tájékoztató videó is, íme az egyik:

 

IBCC 2023 Together again! – Day -2 and Day -1 at Hethland in Zamardi!

Dear Friends,

We know that everyone is almost on their knees waiting for the start of the IBCC International Balaton Carp Cup, as well as the opening ceremony and the draw that preceded it. However, there are still two days until the imaginary starting pistol that marks the start of the race is rolled out, and these -2nd and -1st days are the best time to greet each other as old friends and spend some time together, amidst delicious food, drinks and, of course, a little trade. In this case, it doesn’t matter who came from where, from which distant corner of the globe, even with hand and foot, but anglers speak one language.

In previous years, the Hethland team has always been the first to stand there as a supporter of the fishing community, either as a venue or as a host and restaurant base, as among us there are experienced anglers who have participated in many competitionsand and who are happy to recall in their memories the unforgettable, cheerful evenings spent with fish-catching mates.

And how would we make your days in Zamárdi even more pleasant? Here’s what we had in our mind foretaste:

– accommodation, delicious Hungarian dishes in the restaurant

– beer/wine/brandy tasting

– pig frying/grilling, bacon frying

– cooking goulash, fish soup or stew

– baking in the garden furnace

– preliminary fishing terrain survey, warm-up

– or whatever you want…

Those who do not have a reservation before the competition can also come, but also those who want to tune in to the challenges ahead in a good mood already on the day of registration and the draw (April 20 and 21, 2023).
You can’t say no to a jamboree! Book accommodation for the entire duration or if you already have a reservation,  spend the days before and after the tournament with us.

We are remain at your disposition for any questions, feel free to contact us:

Hethland VSZ Üdülő
Zamárdi, Kiss Ernő street 3.
📞 +36 30 373 3437
📧 recepcio.hethland@gmail.com

IBCC 2023 Újra együtt! avagy -2. és -1. nap a Hethlandnál Zamárdiban!

Kedves Barátaink!

Tudjuk, hogy már mindenki szinte térdelőrajtban várja az IBCC Nemzetközi Balatoni Pontyfogó Kupa kezdetét, illetve az azt megelőző ünnepélyes megnyitót és a sorsolást. Viszont a verseny kezdetét jelző képzeletbeli startpisztoly eldördüléséig még van két nap, és ez a -2. és -1. nap a legkiválóbb alkalom arra, hogy régi barátokként üdvözölve egymást együtt töltsünk egy kis időt, finom ételek, italok és persze egy kis szakmázás közepette. Ilyenkor teljesen mindegy, ki honnan érkezett, a földkerekség melyik távoli zugából, a horgászok akár kézzel-lábbal is, de egy nyelvet beszélnek. 

A Hethland csapata a korábbi évek során is mindig elsőként ott állt, mint a horgásztársadalom támogatója, akár helyszínként, akár szállásadó és éttermi bázisként, hiszen köztünk is vannak sok versenyt megjárt, tapasztalt horgászok, akik emlékeikben szívesen idézik fel a halfogó cimborákkal töltött felejthetetlen, vidám estéket.

És hogy mi mivel tennénk még kellemesebbé a Zamárdiban töltött napjaitokat? Ízelítő gyanánt a következőkre gondoltunk:

  • szállással, ízletes magyaros fogásokkal az étteremben
  • sör/bor/pálinka kóstolóval
  • malacsütéssel/grillezéssel/szalonnasütéssel
  • gulyás-, halászlé- vagy pörköltfőzéssel
  • kemencében sütéssel
  • előzetes horgász terepfelméréssel, bemelegítéssel
  • vagy amit akartok…

Jöhet az is, akinek a versenyt megelőzően még nincsen szállásfoglalása, de azok is, akik már a regisztráció és a sorsolás napján (2023. április 20-án és 21-én) szeretnének együtt, jó hangulatban ráhangolódni az előttük álló kihívásokra.

Egy ilyen jamboree-ra nem mondhattok nemet, foglaljatok szállást a teljes időtartamra vagy ha már van is helyetek, de töltsétek nálunk a bajnokság előtti és utáni napokat.

További információkkal állunk rendelkezésetekre, keressetek bátran:

Hethland VSZ Üdülő
Zamárdi, Kiss Ernő utca 3.
📞 +36 30 373 3437
📧 recepcio.hethland@gmail.com

Újabb fajlagos tilalmi időszakok léptek életbe március elejétől

Itt a tavasz, már minden horgász tűkön ül, úgy várja a szezon kezdetét, de a ragadozó halakra vadászók öröme nem teljesen felhőtlen a március elejétől életbe lépett fajlagos tilalmi időszakok kihirdetésének okán.

A csuka tilalmi ideje már javában tart, egészen március utolsó napjáig, és ehhez a szigorításhoz csatlakozik márciustól további négy ragadozó faj is. Elsejétől süllőre, kősüllőre, sügérre és balinra is tilos horgászni, illetve abban az esetben, ha véletlenül mégis ezen fajokból sikerülne kifognunk egy példányt, igyekezzünk azt a legkíméletesebb módon megszabadítani a horogtól és azt követően azonnal visszahelyezni a vízbe.

A süllő, a sügér és a balin (ragadozó őn) halaktra a tilalom április utolsó napjáig érvényes, a kősüllő esetében ez a szigorítás hosszabb ideig nyúlik ki: június harmincadikáig nem szabad sem fogni, sem megtartani. Az elrendelt fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában érnek véget.

Legyünk tehát türelmesek, lesz még módunk bevetni a későbbiekben a ragadozós és pergető botokat.

Ákos és a Sensas 3311-es horog elsöprő győzelme az amurok felett

A most következendő sztori igaz történet alapján íródott, mely annak ékes bizonyítéka, hogy létezik olyan horog – jelen esetben a Sensas 3311-es típusa -, mely bivalyerősen kiállja az idők és a kemény küzdelmek próbáját. Nem mellesleg az említett horog történetünk főszereplőjét, Ákost élete egyik legfantasztikusabb élményéhez segítette hozzá, elsöprő győzelmet aratva egy kiskunfélegyházi verseny alkalmával. Az eset bőven 18 évvel ezelőtt történt, ahogyan nagyjából a szóban forgó hősiesen kitartó horog is – mondhatjuk, hogy mára már jócskán nagykorú – és amely nem mellesleg a mai napig részese a Sensas széles kínálatának. 

Ez a sikertörténet is szokványosan indult – ahogyan az lenni szokott -, Ákos barátunk meghívást kapott egy kiskunfélegyházi tó melletti horgászversenyre. A tó adottságait és a versenykiírást figyelembe véve főszereplőnk a matchbotos módszer mellett döntött, és alaposan átgondolta, mi mindennel vértezi fel magát a megmérettetésre. Lelkesen előkészítette a legkiválóbb botokat, a legjobb etetőanyagokat és barátaival útnak indult Kiskunfélegyháza felé.

A helyszínen népes és szakmailag is igen erős mezőny várta, több mint 60 indulóval a tó körül. Ákos alaposan körül tekintve látta, hogy oldalnövényzet híján befelé nagy távolságra kell majd horgásznia, egyúttal igencsak mély a víz, ami a waggleres horgászat esetében plusz kíhívást jelenthet. Ellenben a tó halfaunája igen változatosnak bizonyult, pontyok, kárászok és amurok egyaránt úszkáltak benne.

A reggeli megbeszélés és eligazítás után elkövetkezett a sorsolás, melynek kimenetele barátunknak cseppet sem kedvezett, sőt. Mint ismeretes, minden horgászversenyen azért drukkolnak a résztvevők, hogy ne középre húzzanak, mert mindig a szélső helyek bizonyulnak a legszerencsésebbnek. Így hát nem csoda, hogy Ákos jócskán elkedvetlenedett, amikor látta, hogy neki bizony igencsak a középső helyek egyikén kell letáboroznia. De gyorsan túllépett kezdeti csalódottságán, és óriási lelkesedéssel indult neki a megmérettetésnek: hamar bekeverte az etetőanyagokat, csontit ragasztott, előkészített 5 botot – rövidebb és hosszabb távra bekalibrálva – kisebb-nagyobb eresztékekkel, pontosan bemérve, beállítva mindent, bejelölte a távolságokat is, ahogy azt kell, így várta a verseny kezdetét.

El is indult a bajnokság, és hősünk hamarosan szembesült azzal, amitől a sorsolás után sejtett: bizony a „legvacakabb” helyek egyikét sikerült kifognia, sőt, egy barátjának ugyancsak, akinek hozzá hasonlóan szintén „sok” kapása volt, azaz semmi. Így Ákos nagyjából egy órán át csak ücsörgött, unatkozott és távolról figyelte, ahogyan a szemben lévő oldalon és a szélső helyeken szép sorjában teszik a haltartóba az apróbb és darabosabb halakat. Pedig bizony ő is minden trükköt bevetett, etetett, csontit lőtt, de semmi nem történt.

EGYSZER CSAK FORDULT EGYET A KOCKA…

Barátunk egy nem egészen 20 dkg-os kis kárászt fogott, majd nem sokkal később egy közel fél kilós kis ponty is a horgára akadt. Ezt követően még egy jó darabig egykedvűen unatkozott, ücsörgött az esélytelenek nyugalmával és közben konstatálta, hogy a csudába is, eltelt már 2 és fél óra, és neki még csak egy jó ebédre valót sem sikerült összehoznia.

Aztán a következő bedobásnál több érdekes jelenségre lett figyelmes: egyrészt az úszója elfeküdt és egyszer csak vízszintesen haladva nekiindult a víz felszínén. „Biztosan csak egy keszeg kaphatta el vízközt” – gondolta Ákos, majd berántott neki, és ekkor kezdtek csak beindulni az események. Olyan 45-50 méteres távolságban felbolydult a víz, szinte pezsgett és forrt, épp ott, ahol a fák közül kikandikáló napsugarak egy nagyjából 5-6 négyzetméteres területet világítottak meg a tó felszínén. Persze barátunk nem gyönyörködött sokáig a látványban, azonnal kapcsolt, hiszen a vízközti kapás és a szinte forrongó víz nem jelenthet mást, mint a víz tetején napozó amurok csapatát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 3-3,5 kilogrammos felbőszült amur, amit aztán meglehetősen kemény harc árán sikerült a szákba terelni.

PERSZE A KÜZDELEM ITT MÉG NEM ÉRT VÉGET

Ha harc, hát legyen harc, gondolta a horgász, aki – azonnal visszább vette az eresztéket, az úszót megszabadította az összes súlytól, csupán egy mikro forgó maradt az úszó és a csali között. Mindemellett tűzött egy szép nagy csonticsokrot és így próbálta meg becserkészni a többi unatkozó amurt. Biztos, ami biztos, ragasztott csontit is lőtt a napsütötte tófelszínre, hogy a helyszínen tartsa a csapatot. És bizony ezután következett csak a haddelhadd, a verseny még hátralévő 2-2,5 órájában. A harc közepette főhősünk folyvást csak etetett és dobott felváltva, és közben számtalan kihívással is szembe kellett néznie, hiába állított be előre mindent mértani pontossággal, beleértve a távolságokat is. Megesett, hogy elszakadt a zsinór; az egyik botnak a gyűrűjéből kiesett a porcelán; a sok fárasztástól már macskásak voltak a zsinórok, az egyik waggler úszónak leesett az antennája… De ami végig kitartott, mind az öt boton, az a 12-14-es méretű Sensas 3311-es típusú nikkel horog.

Az említett küzdelem több más horgásztársnak is feltűnt, Ákos egyik barátja is közelebb jött  megnézni, hogy mi zajlik éppen. Már a botok, a ládák és az egész felszerelés háborús övezethez hasonló látványa is azt sugallta számára, hogy itt bizony nagy harc folyik. Azonmód biztatni kezdte barátunkat, hogy etessen folyamatosan, koncentráljon, ügyeljen a dobások pontosságára, mindezt már csak azért is, mert nagyon úgy tűnik, hogy az eddigiek alapján egy másik horgásszal együtt igencsak feljöttek a versenyben és bizony fej fej mellett haladnak az első helyért. Mondanunk sem kell, történetünk főszereplőjének ez mekkora plusz löketet adott még, holott eddig is minden erejét, tudását, tapasztalatát beleadva küzdött az amurok hadával. A versenyek amúgy megszokott, csendes hangulatával ellentétben egycsapásra olyan, a külső szemlélő számára káosznak ható összecsapás kerekedett, amilyet csak ritkán látni.

A VERSENY PEDIG VÉGET ÉRT, DE NEM AKÁRHOGYAN!

Az említett, első helyért harcoló ellenfél 18 kilónyi halat fogott, míg Ákos haltartójában, melyet 3-4-en vettek ki, összesen 57 kilogrammnyi hal lapult: a kis kárászon és a kis pontyon kívül 3, 4, sőt, 5 kilós amurokat is sikerült horogra akasztani. Ezek után mondhatjuk, hogy „A Horogra”, mert barátunk számára azóta is ez a típus, a Sensas 3311-es horog az etalon, mely immáron nagykorúként is olyan, mint új korában: nem kopott meg, hegyes és erős maradt, és kitartott a történetben szereplő amurokkal szemben is, melyeket a horgásztársadalom egyébként is a kemény szájú halfajok között tart számon.