Pergetve kapitális szürkeharcsát fogtak Tolnán

2023. augusztus legvégén Wimmer Ferenc barátjával, Póta Gáborral, munka után közös horgászatra indult a Tolnai Dunáért Egyesület kezelésében lévő vízterületen- olvasható az agrojager.hu hasábjain, Dr. Szilágyi Gergely tollából.  Mint írja, a két cimbora régóta együtt horgászik. Gábor közel 40 éves tapasztalatával az egyik legtapasztaltabb szürkeharcsa horgászok egyike. Sokan kedvelik, mert a tudását meg is osztja másokkal, egyben jó tanár is. Itt, Tolnán, a 40 éves pályafutása alatt pergetve is sok harcsát fogott ki. A tárgyi tudás azonban csak az egyik faktor, minden más a szerencse kérdése. Sok minden függ a harcsáktól, mert egyes napokon nincs étvágyuk, nehéz őket kapásra bírni. 

 

Fotó: Póta Gábor – Agro Jager News

A mostani horgászatuk során, kisebb halakat céloztak meg a jól ismert gödrök környékén. Maximum 10 kilós halakban bíztak a sporthorgászok. Egy ismert mélyedés szélén Feri először megdobta a közepét, majd szakaszosan, kifelé haladva dobálta meg a vizet a gumihallal. Az ötödik dobásra nem várt kapás jelentkezett. Egyből érezte, hogy nagy halat sikerült megakasztania a 14-es fonott főzsinórral, amelyhez 40-es fluor-karbon előkét kötött.

A hat grammos jig fejjel felkínált gumihal kapásra bírta a nagytestű ragadozót, amit körülbelül 35 perc múlva sikerült megpillantaniuk. A fárasztás közben Gábor mindenre figyelt. Felvette a horgonyt, és jó tanácsokkal biztatta barátját. Több esetben kitört a hal, ilyenkor a féken csökkentve mindig engedte mozogni. A felszerelése miatt jóval óvatosabban kellett a fárasztást megoldania. A hal valamiért a csónak közelében maradt, nem indult el az akadók felé. “Húzd meg, ereszd meg” küzdelem zajlott a horgász és a harcsa között. Közel fél óra után érezni lehetett, hogy a hal is fárad. A felszínen megjelenő apró szemű buborékok mutatták, hogy a harcsának lassan elfogy az ereje. Ezután pár perccel feljött az ismeretlen óriás. Nem számítottak ilyen nagy halra. Miután a vízfelszínre került a hal, még többször kitört, mire meg lehetett fogni. A halat kíméletesen a  csónakba emelték.

Fotó: Póta Gábor – Agro Jager News

Miután a parthoz közel kormányozták magukat, segítséget kértek. Még a hosszát sem tudták önerőből megmérni, mert amit vittek mérőszalagot, jóval kisebb volt a halhoz képest. Szerencséjükre a Tolnai Dunáért Egyesület alelnöke is kint horgászott, akit megkértek, hogy hitelesítse a fogást. Takács Balázs egy csónakkal hamar a barátai segítségére sietett. A szürkeharcsa hossza elérte a 180 centimétert. A súlya, a becslésük szerint, körülbelül 40-45 kilogramm körül lehetett. Mint utólag kiderült, Takács Balázs is megdobta ugyanazt a szakaszt a barátjával, de még kapásuk sem volt, és továbbálltak. Azonban ez a harcsa vélhetően akkor még nem volt éhes. Ezek a nagytestű ragadozók a napszak bármelyik időszakában zsákmányolhatnak. Ez mindig attól függ, hogy előző nap mikor kezdtek el vadászni. Ha kora délutáni vagy este órában, akkor már kora délután rabolhat. Egy nagyobb hidegfront szinte minden esetben meghozza az étvágyukat.

A TDE vízterületén ekkora harcsát pergetve még senkinek nem sikerült fognia. A fénykép elkészítése után a harcsát szabadon engedték. A fogás egyedülálló, mivel számos pergető horgász próbál nap mint nap szerencsét a Tolnai vízterületen.

Lassan véget ér a nyár, az őszi időszak talán az egyik legfontosabb időszaka a harcsahorgászoknak, mert a halak a téli hónapokra készülnek. Az óvatosságuk, a hideg beköszöntével, fokozatosan csökken. Érdemes ilyenkor kint lenni a vízparton. Harcsát egészen a nyolc Celsius vízhőmérsékletig foghatunk egy kis szerencsével – zárta beszámolóját Wimmer Ferenc.”

Elúszott a nagy fogás, egy hajszálon múlott – videóval

Pontyozós szerelékkel harcsát? Fogd meg a söröm! – videóval és galériával

A horgász pontyozásra készült, a szerelékét is ehhez igazította, de a bot és a zsinór is hősiesen állta a sarat.

A holíči Martin Tokoš tíz éve a cseh határ közelében lévő Adamovi-tavaknál nyaral. Legutóbb, amikor pontyokat akart fogni, egy 225 centis harcsa akadt a horgára – számolt be az esetről a parameter.sk és annak nyomán az agroinform.hu.

Martin rögtön az első délután megfogta élete halát egy órás küzdelem után. A 80 kilós harcsát egy barátja segített kivenni a vízből, majd miután lefényképezték, visszaengedték a tóba.

(tvnoviny.sk)

Borítóképünk ebből a galériából való, ide kattintva a többi fotót is láthatod.

Két és fél nap, 18 gigantikus méretű ponty, mindez egy helyen, Maconkán

Nem kevesebb, mint 18 fotót töltöttek fel a Maconkai-víztározó és tórendszere közösségi oldalára – olvasható a berek.hu oldalán. Mint írják, ezek mindegyikén bőven 10 kiló feletti ponty látható és mindegyiket egy horgász akasztotta meg két és fél napos „vadászat” során, szúrta ki a Sokszínű Vidék.

Farkas Viktor két és fél napos horgászata során 18 darab olyan halat emelt a partra, amelyik felkerült a maconkai rekordlistára. A pecás egy koi pontyot, egy „spanyol” pontyot, három tükör pontyot, öt tőpontyot és nyolc nyurgapontyot fogott ki. Az utóbbi „kapások” közül egy 15,75 kilogrammos kopoltyús volt a legnagyobb, míg a tőpontyok legtermetesebb darabja 16,37 kilogrammot nyomott a mérlegen.

A Maconkai-víztározón vezetik egyébként Európa legnagyobb édesvízi rekordlistáját, amelyen több mint 6000 horgász közel 49 ezer rekordfogás található meg.

Eltűnőben

A kihalás szélén álló lápi pócot részletesen bemutattuk már egy korábbi cikkünkben. Arról is beszélni kell, hogy más állatok is a kihalás szélére sodródtak! Európában minden ötödik madárfaj a kihalás szélén áll. A ritka rózsaszín leguánból pedig már kevesebb mint 300 egyed él. A kontyos lunda már lényegében az eltűnés szélén áll. De a kutatók szerint emlősfajok százai halhatnak ki az elkövetkező 80 évben, a koalákat például a stressz fenyegeti a leginkább. Így például 30 éven belül eltűnhet a mezei hörcsög, de akadnak jóhírek is, például a kihalás szélén álló jávai orrszarvú állománya lassan növekszik, de Ausztráliába is telepítik vissza a kihalt tasmán ördögöt.

Maconka gigantikus ponty

(Sokszínű Vidék)

Fotó: Maconkai-víztározó és tórendszere

Egymillió forintot hozott az aranyhal a fiatal horgásznak a SZIN-en

Egymillió forint értékű aranyhalat fogott Smányi Szabolcs kétszeres utánpótlás-csapatvilágbajnok horgász az idei Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN). A kincset érő hal három év után akadt horogra.

A kétszeres utánpótlás-csapatvilágbajnok, egyszeres egyéni vb-bronzérmes magyar versenyhorgásznak, Smányi Szabolcsnak sikerült kifognia az egymillió forintot érő aranyhalat az 55. Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN) – írja a Pecaverzum.

Mint írják, a fesztiválozóknak lehetőségük volt egy alkalommal, 60 perces összefüggő horgászatra, és a várható nyeremény pedig nem kevesebb volt, mint egymillió magyar forint. A játék augusztus 26-án, szombaton 19 óráig tartott, és a SZIN Facebook-oldalán megjelentek szerint sikerült is horogra csalni az egyedi azonosítóval ellátott aranyhalat, így gazdára talált a fődíj.

A kincset érő hal három év után akadt horogra.

Apukám által már egészen kis korom óta az életem része a horgászat. Ahogy mindenki, úgy én is a spiccbotozás rejtelmeit próbáltam először megtanulni, majd később, amikor kezembe vehettem az első rakós botomat, egyből szerelem lett. Körülbelül 10 éves koromban kezdhettem a versenyzést, és már rögtön az elsőt sikerült megnyernem a gyerek kategóriában. Ez a versenyláz azóta is kitart, és megpróbálom mindig a maximumot kihozni az adott szituációból

– nyilatkozta csapatának, a Maros Mixnek az oldalán.

Mostantól végleg befellegzett az illegális stégeknek

A törvény egyértelműen kimondja, hogy hol és milyen horgászhelyeket lehet létesíteni, ennek ellenére sokan nemcsak megépítették törvényellenesen a sajátjukat, hanem még kapuval le is zárták azt.

Megkezdték az illegális stégek bontását Balatonmárián a vízügyi szakemberek, több mint száz engedély nélküli felépítmény okoz bosszúságot a tó partján, írja a likebalaton. és annak nyomán az agroinform.hu.

Ezekben a napokban a szakemberek az illegális stégek kapuit vágják le sarokcsiszolókkal. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta: a beavatkozásokra azért van szükség, mert a stég, víziállás elhelyezése csak engedély birtokában, az arra vonatkozó jogszabályok betartásával lehetséges.

Galácz György polgármester üdvözölte a vízügy drasztikus lépését, mert mint elmondta, az illegális tóparti felépítmények komoly problémát okoztak a máriai szakaszon a Balaton partján és most végre érdemi lépés történik ezeknek a felszámolása érdekében. Hozzátette: a 7–8 kilométer hosszú partszakaszon százhúsz (!) illegális bejáró, stég van, s a légi felvételeken látszik, hogy nagyon megszaporodtak ezek az engedély nélküli építmények.

Siklós Gabriella elmondta: amennyiben beazonosítható és a stég engedély nélkül épült, a hatóság intézkedhet. Kiemelte: a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Szakaszmérnöksége a máriai szakaszon teljes körű ellenőrzést végzett, hogy valóban állami területről van-e szó, esetleg bérli-e valaki a területet, létezik-e engedély stég vagy bejáró építésére. Ahol a vizsgálat után kiderült, hogy állami területen engedély nélküli építményről van szó, a vízügy munkatársai megkezdték a bontást.

Angolna lepte meg a horgászt a budafoki Duna szakaszon

Európai angolnát (Anguilla anguilla) észlelt egy horgász a Dunában, melyről videót is készített – olvasható a berek.hu hasábjain.

Június 19-én 20 óra 8 perckor Budafokon, a Hosszúréti-patak befolyójánál vette észre az angolnát. A ránézésre méteresnek tűnő hal egy vízben található műanyag zsák mögött bújt meg.

A horgász egy bottal megmozgatta a tárgyat, az angolna pedig ezt észlelve, szépen elúszott, így lehetőség nyílt a videó leforgatására, melyet a Pecaverzum horgászportálnak el is küldött. Az észlelésről a lap értesítette a Magyar Haltani Társaságot (MHTT), ahol rögzítették az adatokat.

Szakemberek szerint az angolna meglehetősen ritkának számít hazai természetes vizekben, a klímaváltozás miatt a Golf-áramlat lassulásával egyre kevesebb angolna éri el Európa partjait, emiatt az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) kritikusan veszélyeztetett fajok közé sorolta, világszinten veszélyeztetett fajnak számít, Magyarországon a fogható fajok között található.

A portál megtudta, a hazai halkutatók meglehetősen ritkán találkoznak angolnával, ezért minden egyes előfordulás értékes információnak számít.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a horgászok fogási naplójának összesítését követően elkészített statisztikájában a 2022. évi 4478 tonnás fogásból 2,3 tonnát tett ki angolna, ami 0,051 százalék. 2019-ben még 3 tonna volt a dokumentált mennyiség, azt követően 2 tonnán stagnált.

Kihalás szélén

A kihalás, az eltűnés szélén álló lápi pócnak egy új populációját fedezték fel szakemberek. A pár egyedet számláló disznódelfin esetében talán van még remény a megmaradásra, míg a rózsaszín leguánból is alig több mint 200 példány él. A kontyos lunda pedig már lényegében az eltűnés szélén áll és kutatók szerint emlősfajok százai halhatnak ki az elkövetkező 80 évben, a koalákat például a stressz fenyegeti a leginkább. Így például 30 éven belül eltűnhet a mezei hörcsög, de akadnak jóhírek is, például a kihalás szélén álló jávai orrszarvú állománya lassan növekszik, de Ausztráliába is telepítik vissza a kihalt tasmán ördögöt.

(Pecaverzum)

Tartsd be a horgászati szabályokat, ne kockáztass, mert súlyos következményei lehetnek

Nem érdemes kockáztatnia a horgászoknak szabálytalanságok elkövetésével, mert azokért súlyos bírságok járhatnak: hosszú időre szóló eltiltás és nagy összegű pénzbüntetés – írja a pecaverzum.hu és annak nyomán az agroinform.hu. 

2023 első félévében hatan is kaptak százezer forintos vagy azt meghaladó halvédelmi bírságot a Balatonnál.

Idén a legnagyobb bírságot egy balatonfűzfői lakosnak kellett kifizetnie, mintegy 203.750 forintot, továbbá 14 hónapig nem horgászhat, amiért Balatonkenese térségében eltiltás hatálya alatt egy időben négy bottal, engedély nélkül, behúzós módszerrel horgászott.

A gigabírságot kapó horgászok között van egy férfi, aki a Cigány-csatornán engedély nélkül kifogott és megtartott egy 3,5 kilogrammos harcsát annak tilalmi idejében, ő 113.000 forint halvédelmi bírságot kapott, továbbá 20 hónapos horgászattól való eltiltást. Egy budapesti lakos pedig, aki rendelkezett engedéllyel, a kifogott négy ponty egyikét sem írta be a fogási naplójába, ezzel megsértve a fogási napló vezetésének szabályait és túllépve a napi megtartható halmennyiséget; ő 150.000 forint bírságot kapott, továbbá fél évre eltiltották a horgászattól.

Amikor hal helyett másfajta kincs akad a horogra

Mint írják, a horgász egy csavarhúzóval nyitotta ki a készüléket, és rengeteg víz folyt ki belőle. Ezután dugta be a masinából kivett memóriakártyát a gépébe és nem hitt a szemének: előkerültek a képek.

Hihetetlen képek lapultak a memóriakártyán: fotók egy vadvízi evezésről az Animas folyón, esküvői képek és egy leánybúcsú emlékei is előkerültek. A férfi úgy döntött, megpróbálja megtalálni a jogos tulajdonosát, így a közösségi oldalára posztolt egy felhívást a nem mindennapi sztorijáról. Néhány óra elteltével azonban többen is jelentkeztek a hogásznál, köztük egy férfi.

„Ez vagyok én és a feleségem” – írta egy ismeretlen, de kiderült, a gép nem az övé.

A beszélgetés során ugyanis kiderült, hogy a masina jogos tulajdonosa egy bizonyos Coral Amayi, ő volt az, aki a barátai esküvőjén képeket csinált a géppel. A gépet 2010-ben vesztette el, 13 évvel ezelőtt egy vadvizi evezésen. „Emlékszem, hogy amikor visszamentem a barátom házához, egyfolytában sírtam és feldúlt voltam” – mondta Amayi, aki bár sok képet lementett előtte a gépére, de nem az összeset.

Most mindent visszakapja majd!

Címlapfotó: Facebook/Coral Elise Amayi

Tonnaszámra gyűjtik be az elszaporodott törpeharcsákat a Balatonon

Az állomány hirtelen sokasodásának oka többek közt a megváltozott hidrometeorológia, és a tó keleti medencéjében történt tisztulás – adta hírül az infostart.hu.A balatoni törpeharcsa-gyérítés lehetőségeiről mutatott be egy kisfilmet közösségi oldalán a Balatoni Halgazdálkodási Zrt – szúrta ki sonline.hu.

Mint írják, Szári Zsolt, a társaság vezérigazgatója részletes tájékoztatást adott az állomány életmódjáról, szaporodásáról, illetve az egyes gyérítési technikákról. Az immár ötéves munkát egy kutatás előzte meg, amit a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet végzett, és ahol olyan sok információt szereztek, hogy elkezdhették, azóta folyamatosan gyérítik a törpeharcsa állományt. A varsákon kívül elektromos halászgéppel, dobóhálóval és merítőszákkal végzik a munkát, az utóbbi jelenleg a leghatékonyabb módszer. Ezekkel a módszerekkel tonnaszámra tudják begyűjteni a halakat.

Az elmúlt egy hónapban már több mint 250 ezer ivadékot szákoltak, ami több mint 120 mázsa törpeharcsát jelent.

Szári Zsolt hozzátette, a horgászat során érdemes hozzájárulni a gyérítéshez, és ha törpeharcsát látunk, érdemes megfogni szákkal, és kiszedi a Balatonból, hogy ne okozzon bosszúságot a horgászataink során.