Meglepő eredményre jutottak a kutatók: így változik a Balatonban a süllők állománya

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mikroszatellit markereket felhasználva vizsgálták meg a Balaton méltán híres halfajaként számontartott süllőállomány genetikai állapotát – olvasható a hellovidek.hu cikkében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 1960-as és 70-es évek halpusztulásai és a populáció megújulását támogató telepítések – a tóból nyert ikra keltetése, felnevelése és visszahelyezése – nem befolyásolták jelentős mértékben az állomány genetikai sokféleségét. A genetikai adatok elemzése megerősíti a haljelöléses vizsgálatok tapasztalatait, miszerint az állományon belül egy kelet–nyugati irányú migráció mutatható ki. Az eredményeket bemutató tanulmány a Hydrobiologia folyóiratban jelent meg. 

A fogassüllő (Sander lucioperca) Eurázsia édes- és brakkvizeinek fontos csúcsragadozó halfaja, amely gazdasági szempontból is jelentős értékkel bír. Korábbi kutatások rámutattak, hogy a Balatonban élő süllőállomány egészen különleges, európai szinten is jól elkülönülő genetikai állománnyal rendelkezik. Ugyanakkor ez idáig nem álltak rendelkezésre információk az itteni süllőállományok populációs szerkezetéről és genetikai sokféleségéről.

A kutatók által végzett mostani vizsgálatok eredményei alapján a fogassüllő balatoni állományai metapopulációs rendszert alkotnak, amelyben csak a Keszthelyi-medencében élő állomány mutat bizonyos mértékű elkülönülést.

Úgy tűnik tehát, hogy a süllő mozgása és elterjedése szorosan összefügg a tóban megfigyelhető trofikus gradienssel. A nyugati állomány elkülönülése a jobb táplálékellátottsággal, valamint a tó egyedi szerkezetével is magyarázható. A kutatás eredményei fontos adatokkal járulnak hozzá a balatoni süllőállomány hosszú távú fentarthatóságát megalapozó menedzsment kidolgozásához.

Címlapkép: HUN-REN Sajtó

Kevesebb ponty, ellenben több keszeg és ragadozóhal akadhat majd a horgunkra

A Magyar Országos Horgász Szövetség a pontytelepítések csökkentésével tenné színesebbé a hazai halállományt – olvasható az infostart oldalán. Az országban megvalósuló telepítések 91 százaléka, vagyis 4870 tonna ponty volt 2021-ben. Ezt szeretnék levinni 85 százalékra, ezért több keszegféle és ragadozó kihelyezését sürgetik – írja a pecaverzum cikke alapján a berek.hu.

Szendőfi Balázs természetfilmes, a Magyar Haltani Társaság rendszeresen publikáló tagja a Magyar Szóban azt írta: a nagy mennyiségű pontykihelyezések komplex zavart okoznak a vízi életközösségekben. Tudományos tényekre alapozva felsorolta a ponty káros ökológiai hatásait. Elsődleges és

legjelentősebb hatás a víz átlátszóságának drasztikus csökkenése, vagyis a víz zavarosítása.

Ezt a ponty többféle módon is okozza: az aljzatot állandó túrásával felkavarja, lebegő szemcséket juttat a vízoszlopba. A túrással rontja a hínárnövények gyökérzetének megtapadását is, és a felzavarással a fényt is csökkenti előlük. A növények árnyékoló hatásának csökkenése több fényt enged a vízbe, jobban elszaporodik a fitoplankton, ami még zavarosabbá teszi a vizet.

Szendőfi Balázs úgy látja, más halfajok horgászatának népszerűsítése, jóval több kíméleti terület kijelölése és a horgászok számának csökkentése akár szigorúbb vizsgákkal vagy más minőségi szűréssel enyhítheti a problémát.