A Készenléti Rendőrség munkatársai minden eszközt bevetve őrzik a nyaralók biztonságát és a hazánkba érkező turisták nyugalmát. Az ország szinte teljes területén két- és négy keréken, helikopterrel, valamint kutyákkal és lovakkal segítik a turisztikai idény biztosítását. „A felhőtlen nyaralás érdekében azonban a legfontosabb, hogy mi magunk előzzük meg a bajt!” Hogy a vízen ez mennyire fontos, arról Reviczky Gábor színművész beszélt egy, a rendőrség honlapján közzétett videóban – értesülhetünk a hirado.hu oldalon megjelent cikkből.
Szerző: Heni
Nem csak a Balatonnál, de Horvátországban is röpködnek a horgász bírságok!
A megfelelő okmányok és engedélyek beszerzésére nem csak a magyar tengernél nyaralóknak kell különösen figyelnie. Rengetegen vehetik célba idén is a horvát tengerpartot, azonban egy a magyarok által alig ismert szabály miatt könnyen keserűvé válhat a nyaralás – olvasható a penzcentrum.hu hasábjain.
660 eurótól (kb. 243 ezer forint) 3980 euróig (kb. 4,3 millió forint) terjedő pénzbírsággal sújtják azokat a horgászokat, akik nem tesznek eleget fogási adatrögzítési kötelezettségüknek. Az orvhorgászokat, orvhalászokat pedig egy horvát cikk szerint akár 6630 euróra (kb. 7,2 millió forint) is büntethetik – ugyanakkor megjegyzik, hogy utóbbi a tétel jogi személyek esetében él, a magánemberek valamivel kevesebbel is megúszhatják.
Úgyhogy, ha valaki úgy gondolja, hogy bepakolja a horgászbotját, az tartsa észben, hogy a tengerre is ugyanúgy engedélyt kell váltani, mint itthon bármilyen tóra, folyóra!
A jegyárak így néznek most ki az Adriai tengernél:
- egy napig érvényes: 7,96 euró (kb. 2900 forint),
- három napig érvényes: 19,91 euró (7350 forint),
- hetijegy: 39,82 euró (14 700 forint).
Az engedélyeket interneten is meg lehet venni, de a helyi horgászboltokban is segítenek a beszerzésben. Mindenesetre a büntetési tételeket látva nem érdemes kockáztatni, ha mindenképpen ki akarjuk próbálni a tengeri horgászatot, mindenképpen vegyünk engedélyt, ne sajnáljuk azt a párezer forintot.
Szép dolog a barátság, még ha egy horgász és egy sügér között szövődik is
Rex Colubra 2021-ben lépett fel a TikTok-ra, hogy megossza, új barátra tett szert – egy sügérre, akit Elvisnek nevezett el – adott hírt egy újabb nem mindennapi barátságról az nlc.hu.
Az egykori lelkes horgász elmondta, hogy “eldobta” a “botját és a felszereléses dobozát egy GoPro-ért és egy szemüvegért, miután búvárkodás során azt tapasztalta, hogy mennyire hihetetlenül kíváncsiak és tudatosak a halak.
Colubra egy november 22-i videóban elmondta, hogy a kis fickó követte őt 13 hónapon keresztül, 12 különböző merülés során. A férfi az egyik videójában azt is bebizonyította, hogy magához tudja hívni a halat.
Egy június 13-án posztolt TikTok-ban Colubra azt írta, hogy egyszer nyolc hónapig nem látta a halat, de szerencsére később újra találkoztak, és azóta is jóban vannak.
Kiemelt kép: Instagram
Ismét megmutatták rátermettségüket a magyar horgászok a nemzetközi mezőnyben
A magyarhirlap.hu tudósítása szerint a Magyar Országos Horgászszövetség, a Somogy Megyei Horgászegyesületek Szövetsége és a Kaposvári Sporthorgász-egyesület közös szervezésében lebonyolított versenyen 27 nemzet mérette meg magát. A magyar nemzeti válogatott a bravúros második helyen végzett, Csillag László pedig egyéniben szépen csillogó bronzérmet szerzett.
A korábbi két sikeres pontyfogó világbajnokság után már a harmadik alkalommal szervezték meg a kiemelt nemzetközi verseny Kaposváron, ám ezúttal a „klasszikus, finomszerelékes műfajban”. Az előkészületek tárgyában feltétlenül megemlítendő, hogy a MOHOSZ Országos Versenypálya Minősítési és Fejlesztési Programjának keretében erre a rendezvényre készült el a Desedán egy új, 850 méteres versenypályaszakasz is, amelynek a hivatalos átadása az elmúlt hét csütörtökön történt meg. Maga a pálya a verseny után a szabadidős sporthorgászok számára is rendelkezésre áll.
Az Európa-bajnokságot Szlovákia nyerte 19 ponttal, a magyar csapat 27 ponttal a második helyet szerezte meg a 33 ponttal harmadik helyen végző lengyel válogatott előtt.
Nemzeti válogatottunk összetétele:
Szénási Béla szövetségi kapitány, Magyar Gábor másodkapitány, Csöregi Balázs, Csillag László, Katus Gyula, Nagy András, Magyar Balázs, Szákovics Imre versenyzők, Bajcsi András, Decsi Péter, Dósa Máté, Horváth László, Füredi Krisztián, Vancsák Péter segítők, Polyák Csaba csapatvezető. Egyéniben a magyar válogatott számos világversenyen eredményes versenyzője, Csillag László bronzérmet szerzett, az aranyérmes Jan Sámel (Szlovákia) és az ezüstérmes William Raison (Anglia) versenyzőket követve.
A jó hangulatú ünnepélyes eredményhirdetésen José Vicente, a Nemzetközi Édesvízi Sporthorgászszövetség (FIPSed) technikai bizottságának tagja, dr. Dérer István, a MOHOSZ OHSZK főigazgatója, valamint Nagy Attila, az Országos Versenyhorgászbizottság elnöke, Nagy Attila, Kaposvár megyei jogú város önkormányzati képviselője, illetve Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász-egyesület elnöke adták át a díjakat a versenyzőknek. Külön öröm, hogy ezzel az emlékezetes eredménnyel a magyar horgászsport megerősítette az Európa-bajnoki ranglistán a vezető szerepét.
A MOHOSZ ezúton is megköszöni a nemzeti, valamint a Magyar Csapat szakszövetségi sporttámogatási rendszer partner minisztériumainak (AM, HM), szervezeteinek és cégeinek a támogatását, továbbá a sikeres lebonyolításban és a nemzeti válogatott felkészülésében közreműködő valamennyi munkatárs, önkéntes segítségét. Minden magyar versenyzőnek és sportvezetőnek szívből gratulálunk az újabb kiemelkedő eredményhez!
Egymást érik a százezret is elérő halvédelmi bírságok a Balatonnál
2023 első hat hónapjában hatan is kaptak százezer forintos vagy azt meghaladó halvédelmi bírságot a Balatonnál. 2022-ben több mint 6 millió forint bírságot szabtak ki szabálytalan balatoni horgászokra, az eltiltások összértéke pedig 944 hónap, azaz több mint 78 év volt – közölte a napokban a pecaverzum.hu. Az idei évről egyelőre még nem áll rendelkezésre statisztika, de az első hat hónapban többen kaptak is százezres nagyságrendű halvédelmi bírságot.
Continue reading „Egymást érik a százezret is elérő halvédelmi bírságok a Balatonnál”
Harminc éves barátság egy mélytengeri hallal? Igen, létezik!
Arakawa 18 évesen lett búvár, és azóta a tengeri élet szerelmese. Körülbelül 30 évvel ezelőtt, amikor egy víz alatti sintó templomkaput építettek 17 méter mélyen, őt bízták meg az építkezés felügyeletével. Ekkor találkozott először Yorikóval, az ázsiai birkafejű ajakoshallal (kobudai), aki közvetlenül a szentély kapuja mellett él. Az évek során Arakawa rendszeresen látogatta Yorikót a közép-japániai Tateyama-öbölben lévő otthonában.
Barátságuk egyik legmegragadóbb aspektusa Yoriko külsejéhez kapcsolódik. A kobudaikat Japánban a homlokukon lévő jellegzetes dudor (kobu) miatt nevezik így, amely hátborzongató, szinte emberi megjelenést kölcsönöz nekik. Az egyik találkozásuk során Arakawa észrevette, hogy a hal megsebesült: Yorikónak szájsérülése keletkezett, ami megakadályozta, hogy saját maga fogja ki a táplálékát, és ami az állat pusztulásához vezethetett volna. A férfi elszántan ápolta barátját, és a következő 10 napot azzal töltötte, hogy kézzel etette Yorikot, felnyitva a neki szánt rák falatokat.
Szerencsére Yoriko gyógyulása nem tartott sokáig, és úgy tűnik, a hal megjegyezte a megmentőjét és kötődni kezdett hozzá. „Azt hiszem, bárki fel tudja kelteni egy állat figyelmét azzal, hogy megeteti, de megérinteni vagy interakcióba lépni vele nehezebb – vallja Arakawa. – Azt mondanám, hogy megértjük egymást. Nem mintha beszélgetnénk egymással… de én vagyok az egyetlen, akinek hagyja, hogy megpusziljam.” A férfi nem biztos benne, hogy a kobudai természetéből fakad-e, hogy ilyen kötelék alakult ki köztük, de a barátságukat mindenképpen nagyra értékeli.
Via; Kiemelt kép: Getty Images
Vajon a halak is megszomjaznak?
Az ozmózis egy olyan folyamat, amely során egy oldószer (jelen esetben a víz) két különböző koncentrációjú oldat (a hal teste és a külső környezete) között áramlik egy félig áteresztő hártyán (a hal bőre) keresztül. Az oldószer, vagyis a víz mindig a hígabb oldatból a töményebb felé vándorol.
Az édesvízi halak testének koncentrációja sűrűbb, mint a környező vízé, ezért a vízmolekulák folyamatosan áramlanak be a bőrükön keresztül, így külön ivásra nincs szükségük, sőt azzal küzdenek, nehogy túl sok víz kerüljön a testükbe.
Bár táplálkozás közben előfordul, hogy véletlenül vizet is lenyelnek, szándékosan sohasem isznak, inkább a folyamatosan beléjük áramló vizet igyekeznek kiüríteni, ezért megállás nélkül vizelnek.
A sósvízi halak éppen ellentétes problémával néznek szembe, mint édesvízi társaik, az ő esetükben ugyanis a környező sós víz koncentrációja nagyobb, így a vízmolekulák folyamatosan áramlanak ki a testükből.
Éppen ezért a tengerekben és óceánokban élő halak mindig szomjasak, megállás nélkül isznak és csak nagyon ritkán vizelnek. Így azonban túl sok só jutna a szervezetükbe, ezért kifejlődött bennük egy ionocita nevű sejt, amelynek feladata, hogy kilökje testükből a felesleges sót.
Horgász csemeték lepték el a Sziki-tavat a hétvégén
Kolosszális méretű fehér harcsa akadt horogra Franciaországban
Egy német horgász olyan halat fogott ki nyaralás közben, amilyet a legtöbb ember soha életében nem lát. A francia Petit Rhone folyóból ugyanis egy gigászi méretű, szinte teljesen fehér harcsa akadt a horgára – adta hírül ma reggel az index.hu.
Sven Dombach, a Black Cat Team horgásza már évtizedek óta szerelmese a harcsahorgászatnak. A párját ritkító kapás érthető módon óriási örömmel töltötte el, aminek hangot is adott közösségi oldalán.
A mi fehér hölgyünk! Egyszer csak ott volt. Vannak, amik csak úgy megtörténnek, és mikor megtörténnek, akkor megáll az idő
– írta Dombach Facebook-bejegyzésében, melyben azt is leírta, hogy eredetileg csak a hosszas túrák fáradalmait mentek kipihenni a francia Petit Rhone folyóhoz, ahol kikapcsolódásként ragadott pecabotot.
A Pecaverzum megjegyzi, hogy az albínó kifejezés ennek a harcsának az esetében tudományos szempontból nem helyes, ugyanis az albínókat a teljes színanyagmentesség és piros szem jellemzi.
A halakban általában négy festékanyag képes szintetizálódni: a fekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a narancsszínű xantofill és a vörös színű eritrofill. Az albínókban ezek közül egyik sincs meg, emiatt nincsen testükön semmilyen szín – írják.
