Az előnevelt csukák mellett, több mint 10 tonna háromnyaras pontyot is telepítettünk ma a Balatonba- adta hírül a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az oldalán, a balatonihal.hu weboldalon.
A mai napon Keszthelyen, az Akvárium Apartmanházak kikötőjében telepítettünk háromnyaras pontyokat.
A két fuvarral összesen, 10 077 kg halat engedtünk le a halszállító autókról a Balatonba.
Az előnevelt csukatelepítési beszámolóval a munka végeztével jelentkezünk.
Mérföldkőhöz érkezett a Döröskei-tó: megérkeztek az első „lakók”, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) összesen 468 kilogramm pontyot telepített – adta hírül a pecaverzum.hu és annak nyomán a magyarjelen.hu. A vízterület korábban osztrák tulajdonban volt, de mostanra a Mohosz lett az állami vagyonkezelője. 84 millió forint értékben végeztek felújításokat, 20 évre megkapták a vízjogi üzemeltetési engedélyt és 2027 végéig elfogadtatták a halgazdálkodási tervet.
A Döröskei-tó 2018-ban került osztrák magántulajdonból magyar köztulajdonba, első állami vagyonkezelője, egyben a rehabilitációt célzó MAHOP projekt kidolgozója, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság volt. A Mohosz 2021-ben lett a tó állami vagyonkezelője, és ezt követően az elnyert, mintegy 64 millió forintos MAHOP-projekt új gazdája is.
A Vas vármegyei Döröskei-tó a község határában található, ahol a Bogrács-patak vizét 1976-ban tóvá duzzasztották. A terület évtizedekig turisztikai központként, fürdésre, pihenésre szolgált, végül osztrák kézbe került. A víztározó szerves és meghatározó részét képezi a Rába és Csörnöc-völgy és a Kemeneshát találkozásánál elhelyezkedő jellegzetes nyugat-dunántúli tájnak.
A tó műszaki létesítményeinek felújítása előtt a tó teljes leürítésére és szakszerű lehalászásra, halmentésére is sor került, amelynek keretében a pályázati célokkal összhangban 3413 kilogramm vegyes korosztályú ezüstkárász szakszerű eltávolítása is megvalósult.
A műszaki felújítási munkálatok bruttó 84 millió forintba kerültek, ebből a MAHOP biztosított közel 64 millió forintos EU-s és hazai támogatást. A projekt eredményeként a tó vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott 20 évre, majd a következő mérföldkőként elkészült a tó halgazdálkodási terve, amelyet a szakhatóságok 2027. december 31-ig jóváhagytak.
A hatályos halgazdálkodási tervvel összhangban megérkeztek a tó első új „lakói”, összesen 468 kilogramm 4-5 kilogramm közötti extra pontyok formájában.
Dománé Tóth Erika, Döröske polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzat, a falu lakossága és az üdülőtulajdonosok is örülnek a tóval kapcsolatos pozitív változásoknak.
Tuti, hogy van valami a levegőben meg a vízben és ha a balatoni halaknak volna GPS-ük, egészen biztos, hogy mindannyian Zamárdi felé vennék az irányt! Hogy miből gondoljuk ezt? Mert folyamatosan jönnek a jó hírek az IBCC versenyzőitől, hogy itt mekkora és milyen szép példányok vannak!
Ha Te is szeretnél hasonlóan gyönyörű pikkelyeseket a szákba terelni, akkor még van esélyed, ha jelentkezel a kovacs.flora@hethland.hu címen a VIII. Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa versenyre!
Ide kattintva minden fontos információt megtalálsz, amire csak szükséged lehet!
Kapd össze a horgász cimborákat, a felszerelésed és irány Zamárdi, egy igazán jó hangulatú és kiemelt díjazású versenyre!
De addig is íme, egy képösszeállítás, mely bizonyítja, hogy itt zamárdiban a pontyok tényleg élnek, mint hal a vízben!
A Magyar Országos Horgász Szövetség a pontytelepítések csökkentésével tenné színesebbé a hazai halállományt – olvasható az infostart oldalán. Az országban megvalósuló telepítések 91 százaléka, vagyis 4870 tonna ponty volt 2021-ben. Ezt szeretnék levinni 85 százalékra, ezért több keszegféle és ragadozó kihelyezését sürgetik – írja a pecaverzum cikke alapján a berek.hu.
Szendőfi Balázs természetfilmes, a Magyar Haltani Társaság rendszeresen publikáló tagja a Magyar Szóban azt írta: a nagy mennyiségű pontykihelyezések komplex zavart okoznak a vízi életközösségekben. Tudományos tényekre alapozva felsorolta a ponty káros ökológiai hatásait. Elsődleges és
legjelentősebb hatás a víz átlátszóságának drasztikus csökkenése, vagyis a víz zavarosítása.
Ezt a ponty többféle módon is okozza: az aljzatot állandó túrásával felkavarja, lebegő szemcséket juttat a vízoszlopba. A túrással rontja a hínárnövények gyökérzetének megtapadását is, és a felzavarással a fényt is csökkenti előlük. A növények árnyékoló hatásának csökkenése több fényt enged a vízbe, jobban elszaporodik a fitoplankton, ami még zavarosabbá teszi a vizet.
Szendőfi Balázs úgy látja, más halfajok horgászatának népszerűsítése, jóval több kíméleti terület kijelölése és a horgászok számának csökkentése akár szigorúbb vizsgákkal vagy más minőségi szűréssel enyhítheti a problémát.
8621 Zamárdi, Fábián Gáspár 17.
Szegedi iroda – pénzügy
Nyitva tartás: H-P 8:00-16:30
6723 Szeged Szent László u. 20
Kovács Flóra
+36/30 208 3982
