Az ember és állat között szövődő barátság ugyanolyan különleges lehet, mint az emberek közötti, sőt. Egyre többen nem csupán kutyával, macskával és más házikedvencekkel, sőt, haszonállatokkal táplálnak szívhez szóló kapcsolatot, hanem akár vadállatokkal is, beleértve a vízben élőket is. ha emlékeztek, a minap is megosztottuk veletek egy búvár és egy tengeri hal egyedi kötődését.
Rex Colubra 2021-ben lépett fel a TikTok-ra, hogy megossza, új barátra tett szert – egy sügérre, akit Elvisnek nevezett el – adott hírt egy újabb nem mindennapi barátságról az nlc.hu.
„Korábban kifogták a horgászok, innen a megcsonkított arca. Ezért hívom Elvisnek” – írta a tiktokker, aki saját profilt is létrehozott a halnak @Elvisthesmallmouth néven.
Az egykori lelkes horgász elmondta, hogy “eldobta” a “botját és a felszereléses dobozát egy GoPro-ért és egy szemüvegért, miután búvárkodás során azt tapasztalta, hogy mennyire hihetetlenül kíváncsiak és tudatosak a halak.
Colubra egy november 22-i videóban elmondta, hogy a kis fickó követte őt 13 hónapon keresztül, 12 különböző merülés során. A férfi az egyik videójában azt is bebizonyította, hogy magához tudja hívni a halat.
Egy június 13-án posztolt TikTok-ban Colubra azt írta, hogy egyszer nyolc hónapig nem látta a halat, de szerencsére később újra találkoztak, és azóta is jóban vannak.
Az emberarcú hal és a japán férfi barátsága már 30 éve tart – jelent meg az nlc.hu hasábjain a minap. Különleges barátság az ember számára nemcsak a macskákkal vagy kutyákkal, hanem akár a mélytengeri halakkal is kialakulhat, legalábbis úgy tűnik.
A 79 éves búvár, Hiroyuki Arakawa és egy Yoriko nevű, furcsa, emberi kinézetű hal közötti egyedülálló barátság már messze földön meghódította az emberek szívét.
Arakawa 18 évesen lett búvár, és azóta a tengeri élet szerelmese. Körülbelül 30 évvel ezelőtt, amikor egy víz alatti sintó templomkaput építettek 17 méter mélyen, őt bízták meg az építkezés felügyeletével. Ekkor találkozott először Yorikóval, az ázsiai birkafejű ajakoshallal (kobudai), aki közvetlenül a szentély kapuja mellett él. Az évek során Arakawa rendszeresen látogatta Yorikót a közép-japániai Tateyama-öbölben lévő otthonában.
Barátságuk egyik legmegragadóbb aspektusa Yoriko külsejéhez kapcsolódik. A kobudaikat Japánban a homlokukon lévő jellegzetes dudor (kobu) miatt nevezik így, amely hátborzongató, szinte emberi megjelenést kölcsönöz nekik. Az egyik találkozásuk során Arakawa észrevette, hogy a hal megsebesült: Yorikónak szájsérülése keletkezett, ami megakadályozta, hogy saját maga fogja ki a táplálékát, és ami az állat pusztulásához vezethetett volna. A férfi elszántan ápolta barátját, és a következő 10 napot azzal töltötte, hogy kézzel etette Yorikot, felnyitva a neki szánt rák falatokat.
Szerencsére Yoriko gyógyulása nem tartott sokáig, és úgy tűnik, a hal megjegyezte a megmentőjét és kötődni kezdett hozzá. „Azt hiszem, bárki fel tudja kelteni egy állat figyelmét azzal, hogy megeteti, de megérinteni vagy interakcióba lépni vele nehezebb – vallja Arakawa. – Azt mondanám, hogy megértjük egymást. Nem mintha beszélgetnénk egymással… de én vagyok az egyetlen, akinek hagyja, hogy megpusziljam.” A férfi nem biztos benne, hogy a kobudai természetéből fakad-e, hogy ilyen kötelék alakult ki köztük, de a barátságukat mindenképpen nagyra értékeli.
