Egyszer volt, hol nem volt…avagy a Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa története – 5. rész

Valamikor, nem is olyan réges-régen, 2015-ben egy maroknyi, halimádó, a horgászatért, turisztikáért és a vendéglátásért rajongó kis csapat megálmodott valamit, és ezt az álmot egy azóta is élik a maga valóságában. Visszatekintésünkben most az 5. verseny élményeit idézzük fel 2019-ből, mégpedig elsőként Bathó János élményei alapján.

Hol is kezdjem…- indította beszámolóját visszatérő versenyzőnk, Bathó János. 

A hétvégén részt vettem a jubileumi 5. Hethland Feeder Kupán. Elég rossz időt jósoltak még 1 héttel ezelőtt is erre a hétvégére, de ahogy közeledett az edzésnap, annál optimistábbak lettek a jóslatok.

Péntek reggel érkeztünk, a regisztráció és a szállás elfoglalása után irány a part.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy milyen keveréket vigyek magammal. Egy teszt alatt lévő keszegeset, egy bevált keveréket már meglévő anyagokból? Vagy egy olyat, ami tavaly egy szektor 5-re és egy 6-ra már jó volt?
A középsővel kezdtem pénteken. Ez a Prémium Nagydévér és Sweet Breams keveréke volt némi ttx-el, karamelles aromával. Sokszor bizonyított már ez a keverék, de most, pénteken nem hozta a tőle vártakat. Igaz, a szektor ahova sikerült leülni, elég haltalan volt, de az edzésidőben fogott 4 sneci sem adott okot a bizakodásra.

Valamikor kora délután ránk szakadt az ég egy picit, így majdnem feladtam a napot. A cuccokat összeraktam, be a kocsiba, de egy bot, egy fél kiló kaja (Prémium Nagydévér), 2 leszúró és 1-1 doboz Magic Method Wafters (Fűszeres hal) és Pop-up Method boilie (Eper-Tűzőszúnyog) maradt velem a parton.

A bot itt már a 420 XXH Mantám volt, rajta egy Nevis Primus 6000-es orsóval. Legalább kipróbálom, mit tud. 120 m körül dobáltam mono dobóelőkével, dobókesztyű nélkül. Elégedett voltam. Erről a távról sikerült 2 kárászt és egy kispontyot is fognom, illetve egy darabosabb bodorkát.

Abban biztos voltam, hogy ezt a verziót sem lehet kihagyni a versenyről.
Viszont sem a kaját, sem a csalit, sem az élőanyag felhasználást nem sikerült igazán megfejteni, szóval a szombatnak kb. úgy mentem neki, mintha a péntek meg sem történt volna.
Szombat reggel a sorsolás a 30-as helyet adta. Előző nap nem túl sokat fogtak ott sem, nem volt őszinte a mosolyom.
Kajának a tavalyi keveréket használtam: Prémium Nagydévér 2kg, fél zacsi süllyedő vegyes morzsa, fél zacsi sárga pastonchino, meg fél flakon karamelles Quicl Liq. Mondhatom semmi extra.
Csak hosszúelőkés módszerrel készültem, a kosárba minden dobáskor került vágott gilisztából, illetve 3-5 szem csemegekukorica is.
A meghorgászott táv 36 m volt, de volt egy 51 m-re kihúzott bot is kikészítve, illetve a nagyágyú is be volt élesítve.

Az első órát 1 snecivel zártam. Remek kezdés… Mellettem kb. 50 m-ről már vagy a hatodik dévért fogták. Elgondolkodtam, hogy bentebb kellene menni, amikor kapás, bevágás, szákolás, kisponty. Akkor marad a 36 m.
Innentől kezdve picit felgyorsultak az események, felváltva jöttek a kispontyok és a kicsit nagyobb pontyok meg a félórás lyukak, amikor is semmi nem történt, még csak a sneci sem piszkálta meg a csalim, lehetett az bármi is.

Viszont amikor ott volt előttem a hal, akkor lehetett gyorsan fogni 2-3 halat. Itt elgondolkodtam picit, hogy mi lenne ha… Bár nem szeretek methodozni, elővettem a DG Pro Method Feederem (330L), felpattintottam rá egy 30-as method kosarat, kimértem 36m-re, majd az első dobás az 5mm-es, narancssárga Eper-Méz All-in Wafterssel.

Miért pont ezzel?

A narancssárga volt egyértelműen az a szín, ami pénteken működött (nem nálam), így nem volt kérdés.
Jöttek a kispontyok, de nem olyan ütemben, mint amit szerettem volna… Jött az agyalás…
Ha hosszú előkén eszi a hal a gilisztát, de elég óvatosak, akkor próbáljuk ki rövid előkével…
Horogcsere után gilisztát tűztem, beletöltöttem a method flat kosárba, dobtam, majd kb 1 perc után fárasztottam a pontyocskám. Sokkal gyorsabban értem el methoddal kapást (ha volt előttem hal), mint hosszúelőkével. Ha lassult a kapás üteme, akkor 1-1 ráetetés a round kosárral.
Annak ellenére, hogy az utolsó órában 1 halat szákoltam (meg vagy 10 lepattant a horgomról) 28-30 hallal vártam a mérlegelést. Mivel láttam, hogy mellettem jobbra 1-el és 2-vel is igen jól húzták a halat, de balra nem nagyon láttam, nem tudtam, mire számíthatok.
8060g lett a vége, ami a szektorom addigi mérése alapján első helyet jelentett.
Szerencsére a mellettem lévők is kevesebbet fogtak, mint én (igaz, hogy nem sokkal), de így sikerült egy szektor 1-el zárnom a szombatot, fogott súly szerint meg összetett 3. helyen fordulni.
Erre nem számítottam… 😃

Vasárnap volt bennem némi izgalom a sorsolás előtt és után is.
Jól sikerült, A szektor széle, ahol előző nap 200 g-ot fogtak… Feladtam… Majdnem 🙂
Mivel felerősödött a szél, felhős, napos esős időt mondtak, így bíztam benne, hogy legalább egy jót pecázok.
A keveréken nem változtattam, a távokon sem, botokon sem… Azt el kell mondanom, hogy a 40-80 cm-es hullámokban is jól vizsgázott a Pro method feeder, szembeszélben is meg tudtam stabilan dobni a 36 m-t, a kapást is láttam, szóval semmi baj nem lehetett.
Jól indult a peca, hosszúelőkével elkezdtem fogdosni a halat, az első órát 7 db-bal zártam, vegyesen dévérek és pontyok…
Volt 1-2 lemaradt halam, de feldobott a gondolat, hogy lehet, hogy mégiscsak a szektor 1-ért megyek ma is.

Váltás a light methodra, hátha… Bejött!
A forduló közepe felé kaptam infót, hogy az eleje jól fogja a halat, de versenyben vagyok.
Aztán kb. déltől 1-ig megint kiürült előttem a víz, vagy legalábbis nem ettek meg semmit a halak, bármit tettem a horogra.
Éreztem, hogy ebből még baj lehet. Ezen a napon már 80%-ban methodoztam. A kosárba vágott gilisztával dúsított kaja, a horgon giliszta, de a 7 centis előkét lecseréltem egy 15-ösre.
Közben jött egy bónusz ponty is, kb 1,5 kilós formában, aminek a fárasztása kissé kalandosra sikeredett a zsinórra ragadt nyárfaszösz és dobóelőke csomó kombó miatt. Megoldottam, hal a haltartóban!

Végig az volt az érzésem, hogy nem állok rosszul a szektorban, 1 számjegyű, az biztos, de nem tudtam pontosan, hogy tényleg így van-e. Délután 1 körül viharossá vált a szél, tépte, szaggatta a haltartókat, hiába voltak kikötve, lesúlyozva. Én is -1-el zártam a napot, de szerencsére nem lett akkora lyuk rajta (a kb 10-ből), hogy a halak kimenjenek rajta (szerintem).
A mérlegelést már térdig vízben állva vártuk többen is. Tudtam, hogy 10 kiló fölött lesz a 40 fogott halam. Ezt megerősítette a mérlegelő halk felszisszenése, mikor a mérlegelő zsákot a mérlegre akasztotta.

12790g. Nem rossz, de mire elég a szektorban?

A környéken lévőket sikerült megvernem, de sajnos a 2-es és 4-es helyet nem tudtam magam mögött tartani, így 3. lettem a szektorban.
2 nap, 4 pont… Nagyon örültem, úgy számoltam, beférhetek az első 10-be akár.
Nem mondták a nevem az első 125 versenyző között, akiket a helyezések alapján csökkenő sorrendben hívtak ki, hogy átadják a megérdemelt ajándékokat.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára szólítottak! Hatalmas öröm, boldogság öntött el!!!
4 ponttal, több, mint 20 kilós fogással harmadik lettem egy 128 fős, nemzetközi versenyen!
A második és első helyezettnek 3-3 pontja volt, a nagyobb súly nyert (14kg vs 11kg).
Itt jöhetne a mi lett volna ha… de nem jön!

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy ez a verseny így sikerült és mindezt a saját termékeinkkel értem el!

Köszönöm mindenkinek aki támogatott, biztatott és helyettem is hitt benne, hogy ez sikerülhet!

Külön köszönet a szervezőknek, látszott a szervezésbe beletett energia, sokkal-sokkal gördülékenyebb, szervezettebb volt a verseny, a mérlegelés, előkészületek és minden, mint a tavalyi versenyen.
Biztos vagyok benne, hogy jövőre is szerencsét próbálok!

 

 

Megosztás:

Előző posztjaink:

Lépjen kapcsolatba velünk!

For Blogs