Az ember és állat között szövődő barátság ugyanolyan különleges lehet, mint az emberek közötti, sőt. Egyre többen nem csupán kutyával, macskával és más házikedvencekkel, sőt, haszonállatokkal táplálnak szívhez szóló kapcsolatot, hanem akár vadállatokkal is, beleértve a vízben élőket is. ha emlékeztek, a minap is megosztottuk veletek egy búvár és egy tengeri hal egyedi kötődését.
Rex Colubra 2021-ben lépett fel a TikTok-ra, hogy megossza, új barátra tett szert – egy sügérre, akit Elvisnek nevezett el – adott hírt egy újabb nem mindennapi barátságról az nlc.hu.
„Korábban kifogták a horgászok, innen a megcsonkított arca. Ezért hívom Elvisnek” – írta a tiktokker, aki saját profilt is létrehozott a halnak @Elvisthesmallmouth néven.
Az egykori lelkes horgász elmondta, hogy “eldobta” a “botját és a felszereléses dobozát egy GoPro-ért és egy szemüvegért, miután búvárkodás során azt tapasztalta, hogy mennyire hihetetlenül kíváncsiak és tudatosak a halak.
Colubra egy november 22-i videóban elmondta, hogy a kis fickó követte őt 13 hónapon keresztül, 12 különböző merülés során. A férfi az egyik videójában azt is bebizonyította, hogy magához tudja hívni a halat.
Egy június 13-án posztolt TikTok-ban Colubra azt írta, hogy egyszer nyolc hónapig nem látta a halat, de szerencsére később újra találkoztak, és azóta is jóban vannak.
2023. június 24–25. között ezúttal Magyarországon, a Kaposvár melletti Deseda-tavon rendezték meg a XXVII. Horgász Európa-bajnokságot.
A magyarhirlap.hu tudósítása szerint a Magyar Országos Horgászszövetség, a Somogy Megyei Horgászegyesületek Szövetsége és a Kaposvári Sporthorgász-egyesület közös szervezésében lebonyolított versenyen 27 nemzet mérette meg magát. A magyar nemzeti válogatott a bravúros második helyen végzett, Csillag László pedig egyéniben szépen csillogó bronzérmet szerzett.
A korábbi két sikeres pontyfogó világbajnokság után már a harmadik alkalommal szervezték meg a kiemelt nemzetközi verseny Kaposváron, ám ezúttal a „klasszikus, finomszerelékes műfajban”. Az előkészületek tárgyában feltétlenül megemlítendő, hogy a MOHOSZ Országos Versenypálya Minősítési és Fejlesztési Programjának keretében erre a rendezvényre készült el a Desedán egy új, 850 méteres versenypályaszakasz is, amelynek a hivatalos átadása az elmúlt hét csütörtökön történt meg. Maga a pálya a verseny után a szabadidős sporthorgászok számára is rendelkezésre áll.
Az Európa-bajnokságot Szlovákia nyerte 19 ponttal, a magyar csapat 27 ponttal a második helyet szerezte meg a 33 ponttal harmadik helyen végző lengyel válogatott előtt.
Nemzeti válogatottunk összetétele:
Szénási Béla szövetségi kapitány, Magyar Gábor másodkapitány, Csöregi Balázs, Csillag László, Katus Gyula, Nagy András, Magyar Balázs, Szákovics Imre versenyzők, Bajcsi András, Decsi Péter, Dósa Máté, Horváth László, Füredi Krisztián, Vancsák Péter segítők, Polyák Csaba csapatvezető. Egyéniben a magyar válogatott számos világversenyen eredményes versenyzője, Csillag László bronzérmet szerzett, az aranyérmes Jan Sámel (Szlovákia) és az ezüstérmes William Raison (Anglia) versenyzőket követve.
Fotó: MOHOSZ
A jó hangulatú ünnepélyes eredményhirdetésen José Vicente, a Nemzetközi Édesvízi Sporthorgászszövetség (FIPSed) technikai bizottságának tagja, dr. Dérer István, a MOHOSZ OHSZK főigazgatója, valamint Nagy Attila, az Országos Versenyhorgászbizottság elnöke, Nagy Attila, Kaposvár megyei jogú város önkormányzati képviselője, illetve Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász-egyesület elnöke adták át a díjakat a versenyzőknek. Külön öröm, hogy ezzel az emlékezetes eredménnyel a magyar horgászsport megerősítette az Európa-bajnoki ranglistán a vezető szerepét.
A MOHOSZ ezúton is megköszöni a nemzeti, valamint a Magyar Csapat szakszövetségi sporttámogatási rendszer partner minisztériumainak (AM, HM), szervezeteinek és cégeinek a támogatását, továbbá a sikeres lebonyolításban és a nemzeti válogatott felkészülésében közreműködő valamennyi munkatárs, önkéntes segítségét. Minden magyar versenyzőnek és sportvezetőnek szívből gratulálunk az újabb kiemelkedő eredményhez!
2023 első hat hónapjában hatan is kaptak százezer forintos vagy azt meghaladó halvédelmi bírságot a Balatonnál. 2022-ben több mint 6 millió forint bírságot szabtak ki szabálytalan balatoni horgászokra, az eltiltások összértéke pedig 944 hónap, azaz több mint 78 év volt – közölte a napokban a pecaverzum.hu. Az idei évről egyelőre még nem áll rendelkezésre statisztika, de az első hat hónapban többen kaptak is százezres nagyságrendű halvédelmi bírságot.
Az emberarcú hal és a japán férfi barátsága már 30 éve tart – jelent meg az nlc.hu hasábjain a minap. Különleges barátság az ember számára nemcsak a macskákkal vagy kutyákkal, hanem akár a mélytengeri halakkal is kialakulhat, legalábbis úgy tűnik.
A 79 éves búvár, Hiroyuki Arakawa és egy Yoriko nevű, furcsa, emberi kinézetű hal közötti egyedülálló barátság már messze földön meghódította az emberek szívét.
Arakawa 18 évesen lett búvár, és azóta a tengeri élet szerelmese. Körülbelül 30 évvel ezelőtt, amikor egy víz alatti sintó templomkaput építettek 17 méter mélyen, őt bízták meg az építkezés felügyeletével. Ekkor találkozott először Yorikóval, az ázsiai birkafejű ajakoshallal (kobudai), aki közvetlenül a szentély kapuja mellett él. Az évek során Arakawa rendszeresen látogatta Yorikót a közép-japániai Tateyama-öbölben lévő otthonában.
Barátságuk egyik legmegragadóbb aspektusa Yoriko külsejéhez kapcsolódik. A kobudaikat Japánban a homlokukon lévő jellegzetes dudor (kobu) miatt nevezik így, amely hátborzongató, szinte emberi megjelenést kölcsönöz nekik. Az egyik találkozásuk során Arakawa észrevette, hogy a hal megsebesült: Yorikónak szájsérülése keletkezett, ami megakadályozta, hogy saját maga fogja ki a táplálékát, és ami az állat pusztulásához vezethetett volna. A férfi elszántan ápolta barátját, és a következő 10 napot azzal töltötte, hogy kézzel etette Yorikot, felnyitva a neki szánt rák falatokat.
Szerencsére Yoriko gyógyulása nem tartott sokáig, és úgy tűnik, a hal megjegyezte a megmentőjét és kötődni kezdett hozzá. „Azt hiszem, bárki fel tudja kelteni egy állat figyelmét azzal, hogy megeteti, de megérinteni vagy interakcióba lépni vele nehezebb – vallja Arakawa. – Azt mondanám, hogy megértjük egymást. Nem mintha beszélgetnénk egymással… de én vagyok az egyetlen, akinek hagyja, hogy megpusziljam.” A férfi nem biztos benne, hogy a kobudai természetéből fakad-e, hogy ilyen kötelék alakult ki köztük, de a barátságukat mindenképpen nagyra értékeli.
Mint minden élőlénynek, a halaknak is szükségük van a víz fogyasztására, hogy életben maradjanak, azonban a szárazföldi állatokkal ellentétben nem a szájukon át viszik be a folyadékot, hanem bőrükön és kopoltyúikon keresztül, ozmózis segítségével – írja a Live Science alapján a 24.hu és a magyarhirlap.hu
Az ozmózis egy olyan folyamat, amely során egy oldószer (jelen esetben a víz) két különböző koncentrációjú oldat (a hal teste és a külső környezete) között áramlik egy félig áteresztő hártyán (a hal bőre) keresztül. Az oldószer, vagyis a víz mindig a hígabb oldatból a töményebb felé vándorol.
Az édesvízi halak testének koncentrációja sűrűbb, mint a környező vízé, ezért a vízmolekulák folyamatosan áramlanak be a bőrükön keresztül, így külön ivásra nincs szükségük, sőt azzal küzdenek, nehogy túl sok víz kerüljön a testükbe.
Bár táplálkozás közben előfordul, hogy véletlenül vizet is lenyelnek, szándékosan sohasem isznak, inkább a folyamatosan beléjük áramló vizet igyekeznek kiüríteni, ezért megállás nélkül vizelnek.
A sósvízi halak éppen ellentétes problémával néznek szembe, mint édesvízi társaik, az ő esetükben ugyanis a környező sós víz koncentrációja nagyobb, így a vízmolekulák folyamatosan áramlanak ki a testükből.
Éppen ezért a tengerekben és óceánokban élő halak mindig szomjasak, megállás nélkül isznak és csak nagyon ritkán vizelnek. Így azonban túl sok só jutna a szervezetükbe, ezért kifejlődött bennük egy ionocita nevű sejt, amelynek feladata, hogy kilökje testükből a felesleges sót.
75 gyermek mérettette meg magát a balmazújvárosi Sziki-tavon június 18-án, az immáron tizenneegyedik alkalommal megrendezett gyermek horgász versenyen, melyre 3 és 14 év közötti gyerekek nevezhettek – adta hírül a civishir.hu.
Egy német horgász olyan halat fogott ki nyaralás közben, amilyet a legtöbb ember soha életében nem lát. A francia Petit Rhone folyóból ugyanis egy gigászi méretű, szinte teljesen fehér harcsa akadt a horgára – adta hírül ma reggel az index.hu.
Sven Dombach, a Black Cat Team horgásza már évtizedek óta szerelmese a harcsahorgászatnak. A párját ritkító kapás érthető módon óriási örömmel töltötte el, aminek hangot is adott közösségi oldalán.
A mi fehér hölgyünk! Egyszer csak ott volt. Vannak, amik csak úgy megtörténnek, és mikor megtörténnek, akkor megáll az idő
– írta Dombach Facebook-bejegyzésében, melyben azt is leírta, hogy eredetileg csak a hosszas túrák fáradalmait mentek kipihenni a francia Petit Rhone folyóhoz, ahol kikapcsolódásként ragadott pecabotot.
A Pecaverzum megjegyzi, hogy az albínó kifejezés ennek a harcsának az esetében tudományos szempontból nem helyes, ugyanis az albínókat a teljes színanyagmentesség és piros szem jellemzi.
A halakban általában négy festékanyag képes szintetizálódni: a fekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a narancsszínű xantofill és a vörös színű eritrofill. Az albínókban ezek közül egyik sincs meg, emiatt nincsen testükön semmilyen szín – írják.
Mi mindenre lehet még jó a horgászmellény? Akár ez is lehetne a címe ennek az írásnak, noha távol álljon tőlünk, hogy bárkit olyasfajta trükközésre buzdítsunk, mint amilyen ebben a cikkben is szerepel, illetve ami a mellékelt videókban is látható. Csupán egy újabb példája az emberi leleményességnek, melynek az alapjául ezúttal a horgászmellény szolgál.
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. idén több alkalommal és több helyszínen végzett jelentős mértékű haltelepítést a Balatonba. Áprilisban 280 ezer előnevelt csukát, májusban 25 ezer menyhalat, június másodikán 20 ezer darab előnevelt balinivadékot telepítettek a tóba.
Legutóbb pedig június 8-án telepítettek halakat, 240 ezer darab előnevelt kősüllőt három helyszínen – írja a berek.hu.
A mennyiséget arányosan elosztva telepítették, az első kör a fonyódi kikötőbe érkezett, ahol 80 000 darab előnevelt kősüllőt engedtek le a vízbe. A következő helyszín a balatonlellei kikötő volt, ahol szintén 80 000 darab egyed került kihelyezésre. A napot a balatonszemesi kikötőben zárták a harmadik halas káddal.
Az emberi leleményesség határtalan, erre szolgáltatott újabb bizonyítékot egy horgász, aki elképesztő és nehezen hihető történettel rukkolt elő, amikor találkozott a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének halőreivel – adta hírül a pecaverzum.hu.
Történt ugyanis, hogy június 9-én, pénteken délben a Keleti-főcsatorna III-as szakaszán vontak ellenőrzés alá egy személyt. A férfi a szövetség beszámolója szerint kerékpárral közlekedett, és a nála lévő vödörben egy hat kilogramm körüli tőponty volt.
Az illető ekkor hozakodott elő a nem mindennapi sztorival, és elmondta, hogy a halat egy horgászhelyen lekötve találta, nem az övé. Mivel szerinte a hal nagyon rossz állapotban volt, úgy gondolta, hazaviszi.
Beszámolt arról is, hogy habár rendelkezik érvényes engedéllyel, de nem horgászott, majd megismételte, hogy a ponty nem az ő hala.
A Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége azt közölte, hogy férfival szemben eljárás indult.
„Már megint egy „becsületes” megtaláló” – ezt a címet adta közleményének a szövetség, utalva talán arra, hogy nem ez volt az első ilyen eset.
Május végén számoltunk be arról, hogy Hajdú-Bihar vármegyében a halőri ellenérzések során minden hatodik horgásszal problémák adódtak.
