Az édesvízi halak testének koncentrációja sűrűbb, mint a környező vízé, ezért a vízmolekulák folyamatosan áramlanak be a bőrükön keresztül, így külön ivásra nincs szükségük, sőt azzal küzdenek, nehogy túl sok víz kerüljön a testükbe.
Bár táplálkozás közben előfordul, hogy véletlenül vizet is lenyelnek, szándékosan sohasem isznak, inkább a folyamatosan beléjük áramló vizet igyekeznek kiüríteni, ezért megállás nélkül vizelnek.
A sósvízi halak éppen ellentétes problémával néznek szembe, mint édesvízi társaik, az ő esetükben ugyanis a környező sós víz koncentrációja nagyobb, így a vízmolekulák folyamatosan áramlanak ki a testükből.
Éppen ezért a tengerekben és óceánokban élő halak mindig szomjasak, megállás nélkül isznak és csak nagyon ritkán vizelnek. Így azonban túl sok só jutna a szervezetükbe, ezért kifejlődött bennük egy ionocita nevű sejt, amelynek feladata, hogy kilökje testükből a felesleges sót.
